Az
előző évekhez képest különösebb vita nélkül, szinte már konszenzussal fogadta
el február 23-i rendes ülésén a város idei költségvetését az önkormányzat
képviselő-testülete.
A
napirend tárgyalásának elején Rénes Mária könyvvizsgáló közölte, a büdzsé
tervéhez benyújtott bizottsági javaslatok a bevételék terhére realizálhatók.
Tehát a módosításokkal a működési kiadások hiányát sikerülhet eltüntetni, a
felhalmozási-beruházási oldalon jelentkező nyolcvanmilliós hiány pedig már
kezelhető. Az öt szakbizottság és a két városrészi önkormányzat (Inota falu,
Készenléti-lakótelep) vezetői közel fél órán át olvasták fel a büdzsé-tervvel
kapcsolatos módosító indítványaikat.
Felsrófolt
helyi bevételek
Több
bizottság javaslatát méltányolva a költségvetési rendeletet előterjesztő Leszkovszki Tibor polgármester szavazás
nélkül befogadta a helyi bevételek- és adóbevételek tételeinek emelését (amely
nem az adómérték növelését jelenti – a szerk.), így ebben az évben a lakások
bérleti díjából befolyó összeg 25 millió forinttal, az egyéb bérleti díjak 72
millióval, az iparűzési adó 270 millióval, az építményadó 220 millióval, a vállalkozók
kommunális adója kilenc millióval, a bírság, pótlék tétele nyolc millióval, a
gépjárműadó hetven millióval, az egyéb, sajátos bevétel 12 millióval szerepel a
költségvetési rendelet soraiban.
Ezen
polgármesteri bejelentéssel kapcsolatban érdeklődött Katona Csaba képviselő
(Fidesz – MPSZ): Milyen indokok alapján kívánja a grémium a helyiadó bevételek
tételeit emelni? Válaszában Leszkovszki közölte, érdemes az elmúlt évi
tényadatokat megvizsgálni, azok alapján értelmezhető ez a döntés. Katona Csaba
ekkor visszakérdezett, miszerint tud-e a képviselő-testület olyan szintű
gazdasági növekedésről, amire egy ilyen döntés alapozható. Riposztjában az
elöljáró közölte, változatlanul kitart álláspontja mellett, tehát a bizottságok
által javasolt emeléseket a rendelet előterjesztőjeként befogadja, azokról nem
is kell szavazni. Úgy véli, a behajthatóságnak látható a reális esélye.
A
polémia itt még nem ért véget. Katona Csaba felvetette, nem is olyan régen volt
már olyan év, amikor annak ellenére, hogy megemelték az adóbevételi tételeket,
s ennek ellenére majdnem összeomlott az esztendő közepén a költségvetés. Akkor
feljebb kellett srófolni az adók mértékét – s most is el kellene azon
gondolkodni, nem mindegy, hogy a lakosság, vagy a gazdaság fizeti meg a hiányt.
Vámosi Tibor (MSZP) ekkor emlékezetett, információi szerint újabb betelepülő
cégek készülnek az ipari parkokba, amelyek helyi adói tovább növelhetik majd az
önkormányzat saját bevételeit.
A
költségvetési rendelet tervezete 126 millió forintot hiányt tartalmaz, ez
csökkenthető, s remélhetőleg az esztendő végéig hitelfelvétel nélkül
kigazdálkodható – fogalmazott hozzászólásában Fakász Tamás (Fidesz – MPSZ),
hangsúlyozva: nem szabad ezzel együtt elfelejteni, hogy a Várpalota és térsége
komplex környezetvédelmi rehabilitációs program lakossági kommunális
beruházásaira felvett több milliárdos japán hitel éves törlesztő részlete
folyamatosan emelkedik. A büdzséből tíz százalék jut fejlesztésre, beruházásra,
felhalmozásra, a kilencven százalékot elviszik a működtetési kiadások. Fakász
szerint ez a költségvetés mértéktartó, reálisan gondolkodik – ám a „2006-os év
túlélése van benne, nem látszik a fejlődés, a jövőre néző jobb kilátás”.
A
vitában szót kérő dr. Fekete Antal János, Várpalota város jegyzője az adóbevételekkel
kapcsolatban közölte, a lakossági építményadó bevételének mértéke 78 millió
forint, a máshonnan tervezett építményadó remélt összege 156 millió – tehát nem
állítható, hogy közvetlenül az állampolgárokat kívánja ilyen módon terhelni az
elöljáróság. A hivatalvezető aggályait is megfogalmazta a helyiadó bevételek
tételeinek emelésével kapcsolatban: A felszámolás alatt álló cégek adótartozása
több mint száz millió forint, ennek az összegnek a beszedésére reálisan
minimális az esély.
A
gazdasági és pénzügyi bizottság elnöke, Falussy Sándor (MSZP) úgy véli, a helyi
adók mértékének növelése valóban keményen érintette a lakosságot, ám ennél a
vállalkozókra kirótt adók lényegesen jelentősebbek. Egyébként pedig – Falussy
szerint – a költségvetést nem a helyiadó emelése hozta egyensúlyba, hanem az
intézményhálózat működtetésének racionalizálása. Válaszolva Fakásznak
hangsúlyozta, a japán hitel egy „megelőlegezett felhalmozás” volt: a
kilencvenes években megvalósult beruházásokra kapott támogatást kell most törleszteni.
Falussy: „ Ez nem egy túlélő költségvetés. Ezt a számsort sok város
megirigyelhetné. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az intézmények által
benyújtott igényeket különösebb gond nélkül sikerült beépíteni a büdzsé
tervébe. Éppen ezért sem lehet azt mondani, hogy nincs a városban fejlődés. A
lehetőségeket kihasználjuk, de felelőtlenül nem kívánunk azokon túllépni.”
Folytatva
a gondolatot Surányi Pál, az oktatási és kulturális bizottság elnöke
emlékezetett, a helyiadó bevétel mértékének megállapítása esztendőnként
visszatérően komoly dilemmát jelent a költségvetésben, a valóság majd májusban,
az előző évi zárszámadás megismerésekor derül ki. Surányi – hangsúlyozva a
bevezetőben is kiemelt konstruktív vitát – ekkor üdvözölte, hogy az ellenzéki oldalról
korábban nem tapasztalt pozitív hozzáállást tapasztalhatott Fakász Tamás
részéről.
Kapcsolat
a gazdaság szereplőivel
Lassu
Tamás (Fidesz - MPSZ) hívta fel a
figyelmet, hogy négy öt évvel ezelőtt még csak nyolcvan százalék volt a
büdzsében a működésre fordítandó kiadás aránya, most ez már kilencven százalék.
Lassu úgy véli, miként akkor, most is „struktúra lemaradással” küzd a város.
Ennek megszüntetése érdekében ha ez alkalmanként fájdalmas is, de konszenzusra
kellene jutni a képviselő testületnek saját cégeinek, intézményeinek
működtetésével, azok bevételei növelésével kapcsolatban. (Végre el kellene
gondolkodni azon, hogy a parkolásból miként juthat bevételhez az önkormányzat.)
Tehát nem csak az adóbevételekből kellene a növekedést, gyarapodást várni, hanem érdemes lenne végre jobb
kapcsolatot kialakítani a térségben működő gazdasági társaságokkal, amelyek más, sajátos formában (például
adományokkal) hozzájárulhatnak az önkormányzat intézményeinek működtetéséhez.
Kricsfalussy György független képviselő figyelmeztetett, a saját bevételek
tervezését óvatosan kell végiggondolni, nem feledve, hogy a költségvetés év
közben is folyamatosan változik és módosítást igényel.
Az
eredetileg tervezett költségvetéshez számos úgynevezett külön igény érkezett,
amelyekről az önkormányzóknak tételek szerint kellett dönteni. (Ezekkel
kapcsolatban a bizottságok véleménye gyakran egymásnak ellentmondó volt,
ügyrendi kérés értelmében néhány szavazást a többségi voks elérése érdekében
meg kellett ismételni.) Zöld utat kapott – a mára már a város egyik legnagyobb
intézményévé önmagát kinövő – Népjóléti Gondozási Központ négy állást igénylő
kérelme. A Kölyökvár óvodában is lesz pénz az orvosi szoba eszközeinek
berendezésére. A Bartók Béla utcai oviban megvalósíthatók az élelmiszer
minőségének biztosításához szükséges HACCP rendszer elvárásai. A
városgondnokság is megkapta a Szabadság téri nyilvános illemhely működtetéséhez
szükséges anyagi igényét. Jut pénz az óvodákban a dajka munkakörök betöltéséhez
szükséges minimum vizsgák költségeire, az oktatási intézményekben az
érintésvédelmi felülvizsgálatok finanszírozására is. A várpalotai
rendőrkapitányság túlóra kifizetésre, valamint a gépjárművek többlet futására
egy millió forintot kért – a rendőrkapitány személyes közbenjárásával is csak
nyolcszázezer forintot kapott, a maradék kétszázezret a polgármester az
önkéntes tűzoltó egyesületnek javasolta, de ez az idea nem kapott többséget. A
Nevelési tanácsadó is megkapta a két új státuszt, illetve a munkakörülmények
javítására igényelt anyagi keretet. Az Evangélikus Keresztyén Óvoda étkezési
térítési díjait ha a kívántnál kisebb mértékben, de támogatja az elöljáróság,
ugyanígy az igényeltnél alacsonyabb összeggel, de hozzájárulnak az inotai
református egyházközösség temetői ravatalozói tatarozási költségeihez is.
Megemelték
a társasházak felújítására szóló panelprogram keretét 15 millió forinttal, s
elkülönítettek a nemzetközi csellóverseny támogatására háromszáz ezret. A még
az idén megépítendő tanuszoda működtetésére viszont a tervezett húsz millió
helyett csak öt millió forintot
szavaztak meg. A civil szervezetek között idén 12 milliót kívánnak szétosztani
(a vitában elhangzott, ennek minimum háromszorosa várható igényként), az őszi
Várpalotai napokra a tervezett három helyett öt millió jut majd.
Az
önkormányzók 3,05 milliárdos egyenleggel fogadták el a költségvetési
rendeletet. Képviselői vélemények szerint a nyolcvanmilliós hiány
kigazdálkodható, így – miként az elmúlt években – a városnak idén sem kell
hitelt felvennie.
Újabb
útfelújításokra pályáznak
Pénzügyi
kérdésekkel, pályázatokon való szerepléshez szükséges önrészek biztosításával
foglakozott február hatodikai rendkívüli ülésén is a város önkormányzatának
képviselő-testülete.
A
Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázatán elnyerhető összeggel a
palotai Alsóváros, illetve az Ady-lakótelepen a Szabolcska utca felújítását
tervezi az elöljáróság, összesen 74,6 millió forintos költséggel, amihez 35,7
milliós támogatást kíván megszerezni. A szükséges önrészhez a fedezet
biztosítását megszavazták. A napirend vitájában Leszkovszki Tibor polgármester
közölte, a két éve elindított belterületi közút-felújítási program legfontosabb
célja, hogy az idei esztendő végére a gyűjtő utak rekonstrukciója megtörténjen,
illetve lehetőség szerint minél több utca illetve útszakasz véglegesen szilárd
burkolatot kapjon.
Szintén
a regionális fejlesztési tanács egy másik pályázatára jelentkezik az
elöljáróság a települési hulladék-közszolgáltatás fejlesztése támogatásának
igényével: a cél a szelektív hulladékgyűjtés minőségének további növelése. A
szóbeli tájékoztatóban elhangzott, a szelektív gyűjtés eddigi tapasztalatai
megfelelők, elsősorban a város családi házas övezeteiben lehetne ebben a
kérdésben jelentősen előrelépni. Ha sikeres lesz a pályázat - 18,4 milliós
összköltséggel, 14,7 milliós önkormányzati támogatási igénnyel - hat ezer darab
110 literes gyűjtőedényt kívánnak a településen elhelyezni.
Döntés
született a tisztségviselők javadalmazásáról is. Ennek értelmében idén áprilistól
Leszkovszki Tibor polgármester havi illetménye 496800 forint, Törzsök Károly
alpolgármesteré 433700 forint, Pados Zoltánné társadalmi megbízatású
alpolgármester 175600 forintot kap. Leszkovszki illetményének huszonöt, Törzsök
tizenöt, Padosné tíz százalékát számolhatja el költségként.
|