Határidős feladatainkat teljesítettük.
Minden bizonnyal a Balatonnál leggyakrabban megforduló miniszterek egyike Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Már csak hivatalból is sűrűn vezet erre útja, mivel tárcájának meghatározó kötelessége őrködnie legféltettebb természeti kincsünk épségén, lehetőségeihez képest segítenie fejlesztését, gyarapodását. Méghozzá meglehetősen sokrétűen, miként utal erre a vele készített interjúnk is.

- Az úgynevezett balatoni csomag 47 – vagy már ennél is több – pontja általánosságában valóra vált-e, nagyjából milyen anyagi ráfordítással, s mi az, amivel még adósak vagyunk?
- A 2005 évi feladatok áttekintése jelenleg zajlik a társtárcák, valamint az érintett szervezetek és önkormányzatok bevonásával. Ennek megfelelően pontos adat nincs még arról, hogy tavaly mennyit költöttek a Balatonra. Egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy a határidős feladatok közül valamennyi teljesült.
- Milyen jelenleg a tó vizének minősége, s ezt visszaigazolják-e a nemzetközi minősítések is?
- A tó vizének minősége továbbra is kiváló, minden nemzetközi előírásnak megfelel.
- A Balatonban a sok, avagy a kevés víz változó gondját miként sikerült kezelni ez évben?
-A 2004 év fordulópontot jelentett a tó vízjárásának alakulásában, a csapadék és a hozzáfolyás meghaladta a tóból elpárolgó víz mennyiségét, így a vízszint 2005 nyarán az előírt és kívánatos tartományba került. Beigazolódni látszik az előzetes feltételezés, miszerint szükségtelen a számottevő környezeti kockázattal járó mesterséges vízpótlásról gondoskodó műszaki beavatkozás. A szabályozási tartomány felső határát meghaladó vízszint miatt viszont 2005. szeptember 1-én – ütemezett terv szerint – a siófoki zsilip nyitásával megkezdődött az időszakos vízeresztés a tóból. Tavaly december óta a zsilip folyamatosan nyitva van. Ennek ellenére – a 2005. decemberi rendkívüli csapadékos időjárás következtében – a tó vízszintje tovább emelkedett. A vízállás 2006. január 4-én 113 centiméter volt, amely veszélyeztet egyes part-menti ingatlanokat, telkeket, ezért elrendeltem a zsilipek teljes felhúzását mindaddig, amíg szükséges.
- Milyen jelentősebb beruházások szolgálták tavaly a szennyvíztisztítás, elvezetés fejlesztését, immár nemcsak a Balaton közvetlen közelében, hanem attól távolabb is, a tó vízgyűjtőjét érintve?
- A Balaton térségében a koncepcióban meghatározott szennyvízelvezető főművek - a Badacsonytomaj – Ábrahámhegy – Balatonrendes között épülő főgyűjtő-szakasz kivételével - időben elkészültek. Így, hogy néhány jelentősebbet kiemeljek, a balatonfüredi. kormányzati beruházásként épült szennyvíztisztító telep, az itteni alrégió nyugati szennyvíz-főgyűjtő 11,5 kilométer hosszú szakasza. Jelenleg folyik a kivitelezése a Kis-Balaton térségéből átvezetésre kerülő Főnyed – Tikos – Szegerdő – Hollád községek főművi rendszerének, vörsi csatlakozással. A jelenlegi kormányzati ciklusban napi 18.000 köbméterről 21.500 köbméterre bővült a keszthelyi szennyvíztisztító telep kapacitása, egyben megtörtént a harmadik tisztítási fokozat kiépítése. A teljesség igénye nélkül még megemlíteném a Badacsony térségében megvalósult beruházásokat: a Nemesgulács – Kisapáti főgyűjtő és a Badacsony – Badacsonytördemic közötti csatorna-beruházásokat. Közbeszerzési eljárás alatt áll a Badacsonytomaj – Ábrahámhegy – Balatonrendes távvezeték építése is.
- A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 2005-ben már Balatoni Nemzeti Parkként tevékenykedett, hatósági teendői alól mentesítve. Vannak-e már ezzel kapcsolatos tapasztalatok, az Igazgatóság korábbi hatósági feladatait sikerült-e zökkenőmentesen átadni?

- Valóban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, illetve tavaly júliustól a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság a jogszabályi változásoknak megfelelően már nem lát el elsőfokú természetvédelmi hatósági feladatokat. A működési területén ettől az időponttól négy „zöldhatóság” illetékes. Bár a nagy ügyiratszám jelentős többletmunkát igényelt az év elején, a folyamatban levő ügyiratok áttétele határidőcsúszás nélkül zökkenőmentes volt. Az Igazgatóságtól az egyes felügyelőségekre azonban nem csak ügyiratok kerültek át, hanem a hatósági munkában járatos szakemberek közül is többen. E lépés volt az egyik garanciája a megfelelő szakmai munkának. Az Igazgatóság tevékenységében ugyanakkor biztatóan nagyobb hangsúlyt kapott a vagyonkezelés, oktatás, bemutatás és több idő jutott a kutatási tevékenységre is.

- Milyen lehetőségekkel rendelkezik 2006-ban a tárca a Balatont illetően, s mint a tárcaközi bizottság társelnöke milyen további kormányzati lépésekről tud számot adni?
- A végleges 2006-os források még nem ismertek, mivel az érintett, nem hozzánk tartozó szervezetekkel még folynak az egyeztetések. Az biztos, hogy tárcánk költségvetésében a balatoni regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 200, a Balatoni Intézkedési Tervvel kapcsolatosan 80-100 millió forint szerepel. A központi költségvetés ugyanakkor tartalmaz más, közvetlenül a Balaton fejlesztését érintően, mintegy 600 millió forintot a területfejlesztés fejezetében. Ami a Balaton Tárcaközi Bizottságot illeti, feladata változatlanul a 1033/2004. (IV. 19) Kormányhatározatba foglalt teendők végrehajtásának koordinálása, amelyekhez, mint az előzőek is igazolják biztosítottak a források
- Ön, már csak hivatalból is gyakorta megfordul a Balatonnál. Személyes élményei közül mi volt a legemlékezetesebb 2005-ben?
- A legszebb tavalyi emlék egy Kis-balatoni csónaktúra volt, ahol családommal együtt ismerkedtünk a páratlan természeti értékekkel. Különösen megfogtak a töltésen kóricáló vadlibák.
 - Köszönöm az interjút.