A növények mélynyugalmi állapota január végén, február
elején ér véget.
A
népi hagyomány pálfordulásnak (január 25.) nevezte ezt a kritikusnak vélt napot
és a gazdaemberek azt tartották, hogy ha a télire eltett élelem és takarmány
fele még megvan, akkor nincs baj: a család és az állatállomány kitelel. Pálnak
fordulása, fél tél elmúlása - szólt a bölcs mondás.
Február elejétől előbb a csonthéjasok, később az
almástermésű fák kezdenek ébredezni. Megindul a gyökértevékenységük, vizet
vesznek fel a talajból, a sejtjeik megduzzadnak, állományuk hígabb lesz, aminek
következtében könnyebben megfagy. Ilyenkor egy átmeneti meleg időszak utáni
fagyhullám katasztrofális lehet, a kajszi, az őszibarack, a mandulafák
termőrügyeinek a szövetállománya elbarnul, ezekből már nem lesz virág és abból
gyümölcs. Azt kívánom, hogy tartson még egy kicsit ki a tél és akkor érkezzék
el a tavasz, amikor a tél visszatérésére már nem kell számítanunk.
Mikor érdemes palántázni?
Az
előrelátó kertész már beszerezte a tavaszi vetéshez szükséges magvakat és
gondol a zöldségfélék és a virágok palántázására is.
Palántázni
azokat a hosszabb tenyészidejű zöldségféléket érdemes, amelyek közvetlenül az
állandó helyükre vetve csak későn érlelik be a termésüket vagy egyáltalán nem
érnek be. Ha viszont a 6-8 hét alatt növényházban vagy fóliasátorban felnevelt
palántákat a fagyveszély elmúltával ültetjük ki a szabad földbe, akkor ezzel
meghosszabbítjuk a vegetációs idejüket, több és jobb termést takaríthatunk be
róluk. Palántázással termeljük a káposztaféléket, a karalábét, az uborkát, a
dinnyét, a cukkinit, a paprikát, a paradicsomot.
Milyen palántákat válasszunk?
Néhány
éve még minden bizonnyal arra bíztattam volna az olvasót, hogy maga nevelje
erőteljes, egészséges palántáit, most azonban már a kereskedelem nagy
választékban kínál palántákat, tehát csak annak ajánlom a palántanevelést,
akinek ez a munka nem fáradság, hanem alkotó szórakozás. Arra azonban ügyelni
kell, hogy zömök, sötétzöld levelű, fehér gyökérzetű, lehetőleg edényben
előnevelt palántát ültessenek, mert ezek jobban átvészelik a környezetváltozás
(az átültetés) stresszét.
Aki
olyan előrelátó volt, hogy a tavalyi mángoldvetését nem ásta ki, hanem a
földben hagyta és betakarta lehullott lombbal vagy szalmával, lekaszált fűvel,
az most letakaríthatja a takaróréteget, amely alatt máris zöldelnek a friss
mángold levelek. Ezekből remek, vitaminokban gazdag főzeléket lehet készíteni.
Az öreg tövek persze áprilisban már szárba mennek és kevés levelet hoznának,
ezért ki kell szedni őket és a helyükre más zöldséget lehet ültetni.
Forrás: www.balintgazda.hu
|