Ha a föld fagya kiengedett, a felszín megszikkadt, ne
késlekedj a korai zöldségek vetésével. Csak az ősszel felásott talajba
lehet - gereblyézés után - idejében vetni. Ez alól kivételt képeznek a
homoktalajok.
Azokat
a magvakat vetheted korán, amelyek alacsony hőmérsékleten is csíráznak és az
átmeneti talajmenti fagyoktól nem károsodnak. Ilyen a borsó, a sárgarépa, a
petrezselyem, a spenót, a vöröshagyma, a hónapos retek, a fejessaláta és a mák.
Tavaly panaszkodtál, hogy az elvetett borsómagot a galambok
alaposan megdézsmálták. Bizony ez gyakran előfordul, éspedig főleg akkor, ha
sekélyen vetetted a magot, és néhány árulkodó szem a felszínen marad. Ilyenkor
a galambok (és más madarak: rigók, varjak és a baromfiak) rákapnak a vetésre,
és azt a magot is kiszedik, amelyik a felszín alatt rejtőzik. Többek között
ezért is kell a borsót 5-6 cm
mélyen vetni.
Az
apró magvakat viszont sekélyen, mindössze 2-3 cm mélyre vesd. Ezeknél az a
panasz, hogy a gondos vetés ellenére is túl sűrűn kelnek a növények. Az ilyen
vetést később ki kell egyelni, ami fáradságos, hosszadalmas és keserves
művelet. Pedig ha a sárgarépa, a petrezselyem vagy a retek sűrűn kel, a
gyökerek nem fejlődnek ki egyenletesen, korcs formájúak, hitványak lesznek.
Régi törekvése a kertészeknek, hogy az egyelést valahogy elkerüljék, és erre
több módszer is kínálkozik. Egyesek összekeverik az elvetendő apró magot
homokkal vagy hamuval; így ritkább és egyenletesebb lesz a vetés. Ennél jobb az
ún. szalagvetés, amikor a sorhúzó kapával széles, u-keresztmetszetű barázdát
húzunk és ebbe szélesebb sorba vetjük el a magot.
A
legbiztosabb azonban a drazsírozott magok vetése. Az apró magvakat egy erre a
célra kikísérletezett vivőanyaggal veszik körül. Minden drazséban csak egyetlen
mag van, de minden drazséban van egy mag! Drazsírozásra csak elit minőségű
magot használnak, így a jól elvetett drazsé egyenletes kelést tesz lehetővé.
Mégis,
mi az oka annak, hogy sokak szerint a drazsírozott mag egyenetlenül, rosszul
kel? Nos, ennek az a magyarázata, hogy az ilyen mag keléséhez folyamatosan
nyirkos talajra, azaz száraz időszakban öntözésre van szükség. Ha a talajban
kevés a nedvesség, akkor a drazsé vivőanyaga nem nedvesedik át. Ilyenkor
gyakran előfordul, hogy a mag csírázni kezd, de nedvesség hiányában a csírázás
megakad, a csíra elpusztul. Ezért a drazsírozott mag vetése után többször
öntözzünk!
A
másik baj a lassan, vontatottan csírázó magoknál szokott előfordulni. A
petrezselyem, a vöröshagyma, a pasztinák magja 3-4 hétig is elfekszik a
talajban. Ez idő alatt a gyomok kikelnek és elnyomják a később kelő,
gyámoltalan haszonnövényeket. Ezért a lassan kelő magvakat ajánlatos jelző nyövények
magjával keverve vetni. Erre a célra alkalmas a hónapos retek, a fejes saláta
és a fehér mustár. Az első kettő fiatal növényeit hasznosíthatjuk, a mustárt
pedig egyszerűen kigyomláljuk.
Hozzá kezdhetsz a palántaneveléshez is, mert annyi palántát,
amennyire Neked szükséged van, a konyhában is fel lehet nevelni. Azt ajánlom,
hogy korai fejes saláta, karalábé, korai fejes káposzta, korai kelkáposzta és
brokkoli magot vásárolj, és ezeket még február végéig vesd el! A magvetésből
hat hét alatt serdülnek kiültetésre alkalmas palánták.
Az
a tapasztalatom, hogy amit ilyenkor el lehet végezni, azzal a munkával most
kell foglalkozni, mert márciusban, áprilisban annyi a kertész dolga, hogy azt
se tudja, mihez kapjon. Már pedig a tavaszi kerti tennivalókat csak
elmulasztani lehet, elodázni, elhalasztani nem!
FORRÁS: www.balintgazda.hu
|