A
vegyszermentes gazdálkodás egyre inkább előtérbe kerül hazánkban is. Nem csak a
zöldségeskertben, hanem a dísznövényeink gondozásakor is alkalmazhatjuk a
bio-termesztés praktikáit. Ezek a módszerek
környezetkímélők, és nem kell a szerbomlási határidőket figyelni, mint a
vegyszeres permetezések után. Ezzel együtt – bár hatásuk bizonyított – nem
számíthatunk olyan látványos eredményekre sem, mint mérgek alkalmazásával,
hiszen a bio védőnövények kertünket a kemikáliáknál jóval szelídebb módon
védelmezik.
A bio-növényvédelmi
módszerek egyike, hogy növényekből készült főzetekkel, vagy erjesztett levekkel
permetezünk, a másik lehetőség pedig a növénytársítás. Ekkor úgy válogatjuk meg
az egymás közelébe ültetett növények fajösszetételét, hogy azok pozitív hatást
gyakoroljanak a másik fejlődésére, például riasztóan hassanak a szomszédos
növények kártevőire, kórokozóira.
Egy kert nem csak
akkor lehet szép, ha távoli területek, nálunk tájidegen fajaival telepítjük be,
hanem a hazánkban élő vadvirágok is díszei lehetnek házunk tájának. Ezek a
fajok már hosszú ideje a Kárpát-medence lakói, így volt idejük alkalmazkodni az
itteni környezeti viszonyokhoz, és a kártevők, kórokozók rohamát is sokkal
jobban állják, mint messziről érkezett társaik.
A
bio-védőnövényként használható fajok is hasonló erényekkel bírnak. Ha pedig az
igényesebb, az itteni környezethez kevésbé alkalmazkodott növények közelében
kapnak helyet, akkor jelentősen hozzájárulhatnak azok optimális fejlődéséhez,
azáltal, hogy kártevőik egy részét elűzik.
A társításnál
alkalmazott védőnövények egyike-másika fűszer, vagy éppen zöldségnövény. Ne
idegenkedjünk azonban ezek díszkerti alkalmazásától sem, hiszen ha jól
megtaláljuk az arányokat akkor nemhogy rontják, hanem éppen ellenkezőleg, akár
javíthatják, változatosabbá tehetik a kert összképét.
Díszítő védőnövények
A nálunk egynyáriként tartott ricinust (Ricinus communis) a házilegyek elkerülik, ezért a
komposzttároló mellett lehet nagy segítségünkre a légyűzésben. A teljes növény,
különösen a magja mérgező. A dekoratív sarkantyúka (Tropaeolum majus) és A bársonyvirág, népies nevén
büdöske (sp. Tagetes) a másodlagos anyagcsere termékeket
tartalmazó illóolaja révén elűzi, elpusztítja a káros baktériumokat, férgeket,
gombákat, egyéb talajlakó kártevőket és a gyümölcsfákat is védi
levéltetű-invázió esetén. Emiatt gyakran ültetik konyhakertbe is. Főleg
paradicsommal és uborkával összeültetve ajánlott. Díszíti a spenót és saláta
sorokat.
A bio-védőnövényként alkalmazható fajok többségére jellemző az
intenzív illat- és szaganyagok kiválasztása. E növények levelei, vagy virágai
illóolajokat választanak ki másodlagos anyagcseréjük folyamán, melyek egyes
állatokat vonzzanak, másokat taszítanak. A borágó (Borago officinalis) elsősorban gyógynövényként ismert,
ám dísznövényként sem utolsó. Szőrös levelei és levélnyelei miatt elkerülik a
csigák. Ezért, ha az ágyások köré ültetjük, a borágóval körbevett területre nem
jutnak be ezek a puhatestű kártevők.
Fűszerek és zöldségek
A liliomok és rózsatövek közelében érdemes fokhagymát (Allium sativum) ültetni, ami riasztja az egereket, a
fonálférgeket és a szürkepenésztől is véd. A szürkepenész ellen egyébként
minden hagymafaj alkalmazható, így a fokhagymánál dekoratívabb, kompakt
növekedésű, lilásrózsaszín virágú metélőhagyma (Allium schoenoprasum) a snidling is, mely egyáltalán
nem fest kirívóan a dísznövények között.
Permetezzük
fokhagyma-lével a salátát vegyszerek helyett. Dr. Gordon Port a newcastle-i
egyetem biológusa kimutatta, hogy a fokhagymaolaj kiirtja a meztelen csigákat.
A professzor azt feltételezi, hogy a fokhagymaolaj elpusztítja a csigák
központi idegrendszerét. Egy másik elmélete szerint fokozott nyálkatermelésre
ösztönzik őket, és a csigák bőre kiszárad. A fokhagyma-lé (olaj)
koncentrációját mindenki kísérletezze ki magának. A fokhagyma olaj
rovarriasztónak is kitűnő. Így elriasztja a levéltetveket, fülbemászókat,
káposztalepkéket stb.
A lisztharmat-megbetegedésekre érzékeny növények köré érdemes a
fűszerként jól ismert bazsalikomból (Ocimum basilicum)
ültetni néhány tövet. Egyrészt szárított leveleikkel levesek, sültek, pácok és
mártások ízesíthetők, és még pikáns ízű szörp és üdítőital is készíthető a
bazsalikomból. Másrészt ez a félméteres termetű növény gátolja a lisztharmat
fertőzés terjedését, de a méheket magához csalogatja. Így ideális a
lisztharmat-érzékeny almafajták, és az egynyári virágok – például petúniák –
társaságába ültetni.
Gyomok, és vadvirágok
A gilisztaűző varádics (Tanacetum
vulgare)
Hazánk egész területén megtalálható faj, amely helyenként gyomosít is. Évelő
gyógynövény a fészkesek (Asteraceae) családjából.
Nagy mennyiségben
fogyasztva a növény alkaloidjai mérgező hatásúak. Esetenként a gyom kézzel
történő kihúzása is okozhat tüneteket.Már az ókori görögök is ismerték
gyógyhatásait. A 7. században már termesztették Nagy Károly kertjében. A svájci
benedek rendi szerzetesek gyógynövénykertjeiben is előszeretettel nevelték.
Bélférgek, reuma, láz és emésztési rendellenességek kezelésére használták. Manapság
a homeopátiás orvoslásban lázas meghűlés ellen alkalmazzák. Külsőleg levelei
vérzéscsillapító hatásúak. Porított vagy forrázott levelét kis mennyiségben
saláták, tojásételek, sütemények ízesítésére használják.
Magról könnyen
elszaporodik, továbbá rizómái segítségével is burjánzik. Erősen fogazott szélű,
szeldelt, olajtartóktól pöttyözött levelei rozettában fejlődnek nyár derekától
kora őszig. Könnyen agresszív gyommá válhat. Nyáron a felül elágazó virágszáron
a szirom nélküli, sárga, gombszerű virágok bugában fejlődnek. A növény
sérüléskor jellegzetes, erős illatot áraszt. Első pillantásra összetéveszthető
a jakabnapi aggófűvel (Senecio Jacobea).
A virágzáskor
leszedett leveles szárát megszárítva, majd porrá törve hatásos riasztószert
készíthetünk többféle rovar ellen is. A kolorádóbogarak riasztására is kitűnő.
A rovarriasztó hatás a növény aromás illóolaj tartalmának köszönhető. A porrá
zúzott varádics szétszórva elűzi a legyeket, de poloskák, földibolhák és molyok
riasztására is alkalmas. Arra figyeljünk, hogy a növény leszedésekor a növényen
ne legyenek a virágok mellett termések, mert akkor az egész kertben
elszaporodhat. Az áztatott varádicsvirágból készült permetlével a paradicsomok
baktériumos betegségeinek többsége ellen hatékonyan vehetjük fel a harcot.
…és a többiek
Ha a csalánlevet (Urtica dioica) a
növényekre permetezzük, akkor azok bõrszövete megvastagodik, a gombabetegségek
nehezebben telepednek meg rajtuk, és a kártevők is nehezebb tudják átszúrni a
levelet. Azaz a csalánlé elsősorban megelőzésre szolgál, mivel a növényeknek
idő kell bőrszövetük megvastagodásához.
Egy kilogramm csalánt 10
liter vízben áztassunk két hétig. Szűrést követően ennek
a lének a 10-szeres hígításával végigpermetezhetjük a levéltetűvel fertőzött
növényeinket.
Szintén hatásos levéltetvek ellen a már kihűlt
kamillaforrázattal (Matricaria chamomilla)
történő permetezés. Hasonló, de jóval erősebb hatású az áztatott dohányból
készített lé felhígítva, ez azonban már emberre is mérgező!
Ha még többet szeretne tudni, jelentkezzen gazda suli tanfolyamunkra, ahol tanulhatsz
dísznövényekről és haszonnövényekről, biotermesztésről is.
Forrás: kertlap.
|