Május 24-én csütörtökön 17 órakor kis csoport gyülekezett a Várkonyi
utcában. Főként a helybeliek, de hamarosan megérkezett a Vígszinház kisbusza is
vendégeinkkel.
A megjelenteket először Széles Katalin, a Pismány Egyesület elnöke köszöntötte. Rövid
köszöntőjében elmondta a kultuszhely kialakításának történetét: „ Ahogy a
városunkban is csak a Belváros létezik, fejlődik mi is úgy gondoltuk, hogy
Pismánynak csak Skanzenre néző oldala
van. 2003-ban jelentkezett egy lelkes csapat Pismány hegy másik oldaláról, a
Várkonyi és Berkenye utcából, akik a
Sztelim projektet és a kultuszhelyek kialakításának terveit hozták
Egyesületünkbe.
Örömmel fogadtuk lelkes tenni akarásukat, szorgalmukat és főként
kitartásukat, aminek eredményeként most
itt állunk és kultuszhelyet avatunk.
Pismány hegy korábban szőlőtermelő vidék volt a filoxéra pusztításáig,
majd a XX. században a kiskertek uralták
a hegy mindkét oldalát. A kadarka szőlő és a borkultúra hagyományait már
felélesztettük és borünnepeken
emlékezünk elődeink borkultuszára.
Pismány fiatal városrész, két évtizede kezdődött el a terület
lakóövezetté fejlődése. Hagyományok
kialakulásához ez még rövid idő.
Most mégis találtunk egy lehetőséget egy kultuszhely kialakítására, a
Várkonyi emlékmű elkészítésével. Ezentúl
már nemcsak lakóhelyünkre
igyekszünk majd a Várkonyi utcán át, hanem az Emlékkőre tekintve, egy olyan
emberre emlékezhetünk, aki itt töltötte feleségével, Szemere Vera színésznővel
és fiukkal, Várkonyi Gábor filmrendezővel nagyon kevés szabad ideje egy részét, aki itt látta
vendégül korának szellemi nagyjait,
írókat, költőket, színészeket, és aki kivételes alkalmakkor magánemberként is
megpihent családjával a kert
cseresznyefái alatt.
A kultusz teremtés modern
életünkben is fontos, mert lehetővé teszi emlékeink
megbecsülését, ápolását, megőrzését. Hogy ez a kultuszhely
létrejött abban sokan közreműködtek, DE KŐSZEGI ÁBEL egyesületünk alelnöke nélkül az egész projekt
nem jött volna létre.”
|