Az EPSU, az Európai Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége  egy sajtóközleményt adott ki nemrégiben, amelyben a "Silent Crisis-Csendes Krízis"-ről írnak. A "Silent Crisis" a nemek közötti egyenlőség dimenziójáról szól  gazdasági válság idején,  pontosabban,  a konzervatív és a jobboldali kormányok által Európa-szerte a válság hatására bevezetett  megszorító politika hatásáról, amelyek mélyebben érintik a nőket,  mint a férfiakat. Ez a helyzet gazdasági és pénzügyi válságból eredeztethető, nevezetesen azokból a „vágásokból”, amelyeket   főként azokban az ágazatokban hajtottak végre, ahol  leginkább nőket  foglalkoztatnak..

A New York Timesban  Katrin Benhold magyarázza a Silent Crisist: Az első „vágás” kezd harapni, a közgazdászok és női csoportok arra figyelmeztetnek, hogy valószínűleg a nők viselik a válság megszorító intézkedéseinek  nehezét: a közszférában dolgozók, a nyugdíjas nők, akik tovább élnek, mint  férfiak, így jobban támaszkodnak az  egészségügyi és szociális ellátásra, és az anyákat, akiknek munkába állását erősen befolyásolja   a megfizethető gondoskodás a gyermekekről.

Mindez anélkül történik, hogy nyilvános felháborodás lenne, vagy  anélkül, hogy komoly aggodalom merülne fel,  vagy választ adnának az érintettek, jelzi az EPSU már 2008 óta. Sok konzervatív kormány Európában ebben a témában teljesen és tökéletesen csendes.

Nem lenne jó, hogy  a válságot követően, megmaradna egy férfiak uralta munkaerőpiac, vagy a  jelenlegi „machismo” a pénzügyi szektorban, helyette felül kellene vizsgálni  és  újra átgondolni  a munka és a magánélet összehangolásának lehetőségét. Ha nem történik intézkedés  a Silent válság elszalasztott lehetőséget jelent majd és nem segíti, hogy egy igazságos, fenntartható és befogadó munkaerőpiac jöjjön létre a nők és férfiak számára.

A megszorító intézkedések számos európai országban elhibázottak és rövidlátók. A cikk írója kifejti: a jó politika segíti a nők számára a munka és a családi élet összehangolását, a családi élet rugalmassága erősíti a gazdasági növekedést és végső soron az adóbevételek emelkedését.

Az Európai Bizottság  2020 stratégiájának  egyik célja, hogy növelje a nők  foglalkoztatását és ezáltal hozzájáruljon az európai gazdaság fejlődéséhez  és az adóbevételek növekedéséhez.. Az eurózóna  gazdasági növekedését   jelentősen befolyásolná, ha a nők foglalkoztatása olyan mértékű lenne, mint a férfiaké.

Forrás: http://www.epsu.org/a/7608

Publikálta Együtt Egymásért Európában, Egyesület

További cikkek a szerzőtől >>> Levél küldése a szerzőnek >>>