Az elmúlt tíz évben javultak a magyar lakosság
munkavállaláshoz szükséges alapkészségei, sőt világviszonylatban nálunk
javultak a leginkább - derül ki az OECD felméréséből. A magyar nők
olvasásban, számolásban és problémamegoldásban is jobbak a férfiaknál. A 45 év
felettieknek a számolás terén komoly hiányosságai vannak, így ők könnyebben
megtéveszthetők például a bankokban vagy az áruházakban.
Az ALL (Adult Literacy and Lifeskills
Survey) kutatás 11 országban vizsgálta a 16-65 éves korosztály teljesítményét
négy nagy területen: prózaolvasási-, dokumentumolvasási és számolási készség,
valamint problémamegoldásban való jártasság. A magyarországi felmérést 2007-ben
készítették, 164 településen több mint 13 ezer embert kerestek fel, a
kiértékelés mostanra készült el.
A jó hír az, hogy a felmérés szerint tíz év alatt
ugrásszerűen javult a magyarok olvasási és szövegértési készsége. A
munkavállaláshoz szükséges képességek tekintetében azonban kettészakadt az
ország, és ez a sajátosság a vizsgált nemzeteknél csak nálunk figyelhető meg.
Miközben a magyar felnőttek több mint negyede (28 százaléka) mind a négy
vizsgált képesség hiányával küzd, addig körülbelül ugyanekkora részüknél minden
kompetencia magas szinten megtalálható. A legjobb eredményt elérő Norvégia mind
a négy kompetenciában magas fokú jártasságot mutatott, és mindössze 17 százalékuknak
okozott gondot mind a négy.
Problémamegoldás, olvasás, számolás: női
terep
Az eredmények szerint a magyar nők szinte minden
kompetenciában erősebbek, mint a férfiak: jobban olvasnak, jobban számolnak és
ügyesebb problémamegoldók. Ez azért is figyelemre méltó, mert a legtöbb
országban a férfiak legalább a számolásban megelőzik a nőket. A magyarok
átlagosnak számítanak számolásban - a felnőttek között körülbelül ugyanannyi
nagyon jól és nagyon gyengén teljesítő van. A 45 év felettieknek azonban ezen a
téren komoly hiányosságai vannak, így ők könnyebben megtéveszthetők például a
bankokban, áruházakban vagy a hivatalokban.
Az alacsony iskolázottságú magyar népességnek a
munkavállaláshoz szükséges alapkészségei mélyen az európai átlag alatt vannak.
A magyarországi munkaerőpiac ugyanakkor toleráló a felmérés készítői szerint:
azoknak, akik a vizsgált készségek közül akár csak eggyel is jó szinten
rendelkeznek, jelentősen nagyobb az esélyük az elhelyezkedésre, mint azoknak,
aki mind a négy területen nehézségekkel küzdenek A felzárkóztatás során nem
formális végzettséghez, hanem hasznos készségekhez kell juttatni az
érintetteket - véli Köpeczi-Bócz Tamás, társadalmi felzárkózásért felelős
helyettes államtitkár.
A szakember szerint a humánfejlesztési
intézkedések egyik iránya a nyolc általánost vagy azt sem végzettek
foglalkoztatási szintjének emelése kell legyen, hiszen a foglalkoztatás ebben a
társadalmi csoportban kirívóan alacsony, és itt a legnagyobb a hátrányok újratermelődése.
A diplomások iskolába lépő gyermekeinek 1,2 százaléka, az érettségizettekének
4,6 és a szakmunkás végzettségűekének 13,1 százaléka él olyan családban, ahol
nincs dolgozó felnőtt, az ennél alacsonyabb végzettségűek esetében azonban ez
az arány 48,4.
Az OECD és a kanadai statisztikai hivatal
együttműködésében mérték fel a felnőtt lakosság (16-65 éves kor) általános
alapkészségeit 11 országban. A programhoz Magyarország 2004-ben csatlakozott, a
felmérés hazai vezetője Köpeczi-Bócz Tamás, a Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes-államtitkára volt.
A kutatásban négy fő területet vizsgáltak a következőképpen:
• szövegértés: például újsághírek, szórólapok, használati utasítások
értelmezése.
• dokumentum értelmezés: például álláspályázatban, fizetési jegyzékben,
szállítólevélben, térképen, grafikonban található információ felhasználása
milyen mértékű
• számolási készség: különböző helyzetek matematikai igényének hatékony
kezeléséhez szükséges tudás felmérése
• probléma megoldás: a célirányos gondolkodást és cselekvést mérték fel
olyan helyzetek esetén, amelyekre nincs begyakorolt eljárásmód.
A jó minőségű, a megélhetéshez szükséges
jövedelemforrást biztosító álláshoz azonban két, vagy több készségterületen
kell jó eredményt elérni. A magyar munkaerőpiac, hasonlóan a fejlett
országokhoz, egyre több készséget követel. Bár a készségterületen való
jártasság és az iskolai végzettség között kimutatható összefüggés, azonban a
készségek - szemben az iskolai végzettséggel - nem birtokolhatók örökké.
Megszerezhetők, de megtartásukhoz állandó megújulásra van szükség.
Forrás: www.origo.hu
|
