|
"Ahol luxus az áram
szinte mindenki sejti, hogy még napjainkban is akadnak olyan hátrányos helyzetű, roma családok, akik nem a 21. századnak megfelelő életszínvonalon élik mindennapjaikat. 2003 tavaszán a Környezetvédelmi Minisztérium kérte fel a Debreceni Népegészségügyi Főiskolát, hogy mérje fel a Magyarországon található roma telepeket, illetve a telepszerű környezeteket.
Az országos vizsgálat és ennek kiértékelése most fejeződött be, a tapasztalatok pedig megdöbbentőek. Tákolt kunyhókban élő romák, villany nélkül, népes családok egy szobában, árnyékszék az udvaron.
Ami roppant lehangoló, hogy kiderült, sajnos, Zala megyében vannak olyan települések, ahol a romák az országos átlagnál is rosszabbul élnek.
– A felmérést végző főiskola megyénkben is szerette volna górcső alá venni a roma telepeket, valamint a telepszerű környezeteket, ezért itt is felállt egy munkacsoport, amely gőzerővel hozzákezdett a munkához – így Vajda László, a megyei közgyűlés kisebbségi tanácsnoka, aki a zalalövői kisebbségi képviselővel, Farkas Tiborral aktívan részt vett a zalai telepek felmérésében. – Úgy határoztunk, hogy két részre osztjuk a megyét és külön végezzük a vizsgálódást Zala nyugati és keleti részében.
Korábban nem igazán volt példa efféle felmérésekre, bár voltak információk arról, hogy egy-egy településen milyen rossz körülmények között élnek a romák, ám a helyszíni tapasztalatok minden előzetes várakozásunkat felülmúlták. A vizsgálatot kérdőíves felméréssel végeztük, azaz minden helyen egy lapot kellett kitölteniük az ott élőknek. Megyénkben összesen 87 olyan telepet és telepszerű környzetet találtunk, ahol hátrányos helyzetű roma családok laknak.
A vizsgálatot végző személyek Zalában is szembesültek olyan telepekkel, ahol a romák az átlagnál jóval sanyarúbb körülmények között élik mindennapjaikat. Ide tartozik például Vasboldogasszony, ahol találkoztak olyan teleppel, amely az összesítés után a legrosszabb pontszámot érte el a 12 megyében „ellenőrzött” roma telepek között. Itt egy régi homokbányában laknak a cigányok immár évek óta, ahol nincs villany, a téli hideg ellen pedig felszegelt deszkákkal, és használt fóliával védekeznek.
Garabonc északi területén ugyancsak kritikus állapotok fogadták a kíváncsi szemeket. Néhány itteni roma család földbe vájt kunyhókban él, ahol luxusnak számít a villany, de még ablakot is alig találni az építményeken. Vajda László elmondta, több településen akadtak problémák, ám megyénkben e két községben a legrosszabb a helyzet.
– Zalaegerszegen és Nagykanizsán szintén találkozhatunk roma telepekkel, valamint telepszerű környezetekkel. Nagykanizsán például az úgynevezett Citromszigeten laknak roppant rossz körülmények között a romák. Itt elég nagy zsúfoltságban élnek a lakók, a helyhiány miatt egy szobában többen kénytelenek lakni, nem éppen 21. századi színvonalon.
Zalaegerszegen kisebb létszámban ugyan, de megtalálhatóak a telepszerű környezetek. A megyeszékhelyen hét olyan pontot szűrtünk ki, amelyek telepnek, vagy telepszerű környezetnek számítanak.
– Elkészült a felmérés, és sikerült feltárni azokat a helyeket, ahol roppant nehéz körülmények között laknak a zalai romák. Miként lehet rajtuk segíteni és lesz-e erre elég pénzügyi forrás?
– A mostani kormány kilenc roma telep felszámolásához kezdett hozzá. Ebben a mi megyénk is érintett, hiszen az egyik ilyen telep Galambokon található. Remélhetőleg ez folytatódni fog a jövőben és még több helyen indulhat meg efféle program. Erre mindenképpen szükség van, hiszen a roma társadalom felzárkóztatásának az az egyik legfontosabb kérdése, hogy megfelelő körülményeket biztosítsunk számukra a mindennapi élethez."(Forrás:1zalamédia.hu)
|
