|
 Szsz!? Vajon mi a két „sz” betűs szó között a különbség? Egyáltalán van különbség? Van! Egy év a különbség és sok-sok erőfeszítés.
A volt és a van, a múlt és a jelen összehasonlítása ez a cikk.
Először is elárulnám, hogy a címben szereplő sz… egy negatív jelző, amit trágár mivoltából kifolyólag főleg a fiatalok használnak.
Ez jellemezte a tavalyi évemet. Rosszul éreztem magam. Elhagyatottnak. Úgy gondoltam senki nem ért meg és Isten direkt küldi egymás után a sorozatos szerencsétlenségeket és tragédiákat. Hogy kiszemelt magának, mint egy tanár, aki nem tud objektív maradni és pikkel rám. Úgy éreztem még a családom is elhagy, teljesen magamra maradok a gondjaimmal.
Olyan érzésem volt, mintha egy üvegkoporsóba zártak volna, és lapátolták volna rá a földet, míg teljesen be nem temet. Úgy gondoltam reménytelen a helyzetem és csak a halál lehet a megoldás.
Ezért mondtam mindenkinek, mindenre, hogy sz… az élet.
Eztán nehezen, de rájöttem mi jelenti az egyik legnagyobb akadályt. Az, hogy nem csak másokkal, de még magammal is harcolok. Harcoltam másokkal, mert mindenki csak bántott, félreismert, vagy éppen meg sem akart ismerni. Könnyebb volt látszatra azt mondani, hogy sátánista, pszichopata stb.
Küzdöttem magammal, mert meg akartam tudni ki is vagyok valójában és mert a külsőmet nem voltam képes elfogadni.
Ráébredtem, hogy valakivel muszáj ezt megosztanom. Szerencsére ekkorra anyukámnak lett elég ideje, hogy igazán foglalkozhasson velem és így neki sírtam el bánatomat.
Ettől kezdve elkezdtem küzdeni a kilók és a temérdek gond ellen. A súlyfeleslegtől nehéz volt megszabadulni, de a gondoktól szinte lehetetlennek tűnt.
Anyukám segített, elkezdtem magam bíztatni és a külsőm alakulásával a belsőm is változott. Megértettem valójában milyen szeretnék lenni és olyanná is formálódtam.
Szókimondó, cserfes, elveiért és nézeteiért harcoló lány lett belőlem, és nem mellesleg megszabadultam az úszógumiktól.
Ekkor érkezünk el a jelenhez. A jelenben már nem azért vagyok szomorú a nyári szünet miatt, mert tudom a végén vissza kell mennem a rettegett iskolába, az osztálytársaim közé. Sokkal inkább azért, mert 2,5 hónapon keresztül nem látom a barátaimat, akiket szeretek, és akik engem is szeretnek, elfogadnak és bátorítottak.
Miért a cím második fele? A héten az egyik ismerősömmel beszélgettem. Azt mondta, mondjak valamit. És megtört a jég. Azt válaszoltam Szép az élet!
Itt látszik, az én példámon, hogy változni lehet. A titok csak annyi, hogy fel kell ismernünk, hol gyökerezik a rossz, merni kell segítséget kérni, és küzdeni kell. Így lehetünk elvont sátánistának megbélyegzett, halálon filozófiáló emberekből, életvidám fiatalok.
|
