|
 Az IPOSZ szervezésében országos munkaértekezleten tárgyalták meg a szakképzési alapfeladatok ellátásának teendőit a munkaadói érdekképviseletek szakképzési vezetői 2007. július 3-án.
A rendezvényen a munkaértekezletet kezdeményező IPOSZ-on kívül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), a Magyar Iparszövetség (OKISZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Nemzeti Szak- és Felnőttképzési Intézet, valamint szakképző intézmények sokasága képviseltette magát.
Solti Gábor, az IPOSZ nemzetközi és oktatási igazgatója elmondta, "hogy a több évszázados múltú magyar kézművesség csak akkor tud versenyben maradni, ha tagjai folyamatos, csúcstechnológián történő képzésben vesznek részt. Az utóbbi években számukra új versenyközegbe kerültek, a magyar KKV-k azonban nincsenek ilyen léptékű változásokhoz hozzászokva. Az IPOSZ már tizenhét éve sürgeti a nappali szakképzés minőségi fejlesztését, évek óta folyamatosan számos észrevételt, javaslatot dolgozott ki, de sajnos többnyire elhaltak a változtatást szorgalmazó hangok. A szakmai utánpótlás gondjait az iskolarendszerű képzés alulról való szélesebbre nyitása oldhatja meg. Tény viszont, hogy a szakképzési alapról szóló, valamint a szakképzési és felnőttképzési törvény módosításában sok olyan új elem van, amihez az IPOSZ szerint nincs még meg az eszközrendszer. Azt is meg kell említeni azonban, hogy a képzés mellett rendkívül fontos a megfelelő gazdasági környezet, és egy átfogó adóreform. Ennek a reformnak ki kell terjednie a szakképzésre és a felnőttképzésre is. Mást igényel a nagyvállalat és mást a kisvállalkozó, mást a gyáriparos, a kereskedő és az iparos. Ezért a képző szervezetekkel és a minisztériumokkal közösen olyan háttér informatikai rendszer létrehozására törekszünk, amely mintegy térségekre lebontva feltérképezi a kézműves szakmáinkban meglévő valós helyzetet. Remélem, most már végre elindul az, amiért másfél évtizede harcolunk.” – összegezte a jelenlegi problémákat Solti Gábor.
Mátyus Mihály, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) főosztályvezetője ismertette azokat a feltételeket, amelyeknek a vizsgabizottság elnökeinek, tagjainak meg kell felelniük. Kijelölték azt a gazdasági kamaráknak gondozásra átadott 15 szakképesítési területet, amely érinti a vizsgabizottságok delegálását. Arról is szólt, kik és milyen feltételek esetén kaphatnak szakképzési, vizsgabiztosi engedélyeket.
Erről számolt be Szabó Bálint, a MKIK szakképzési vezetője, aki szerint nem mindig volt megfelelő az együttműködés a kijelölések során. Elmondta, hogy a legjobb szakemberek jelentkezését várják a vizsgabizottsági elnöki tisztségekre.
Modláné Görgényi Ildikó, a Nemzet Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) főigazgató-helyettese ismertette az intézet által kidolgozott vizsgabiztosi feladatokat, a számonkérés elbírálásának metódusait.
Bővebb információkat az IPOSZ által megjelentetett Iparos Újság honlapján olvashatnak.
|
