|
Az Építő, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége tagszervezeteinek közreműködésével a közelmúltban egy komplex építőipari érdekegyeztetési, tárgyalási javaslat csomagot állított össze.
Az érdekegyeztetés ügyei iránt érdeklődő szakmai közvélemény számára most azért tesszük hozzáférhetővé az ÉFÉDOSZSZ kezdeményezéseinek – az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottsághoz már benyújtott - teljes szövegét, mert annak érdemi tovább viteléhez széleskörű támogatást remélünk.
Egyrészről olyan szakmai ötleteket, javaslatokat várunk az érdekegyeztetésben jártas érdeklődőktől, melyekkel az egyes kezdeményezési elemek pontosíthatók, kiegészíthetők lesznek.
Másrészt bízunk abban is, hogy vannak olyan munkaügyi, pénzügyi adózási, munkajogi területen, kodifikációs munkában jártas szakemberek, esetleg aktív nyugdíjasok, akik önkéntesen, tudásukat, tapasztalataikat felajánlva szívesen részt vállalnának az építőipari érdekegyeztetés megújításában, az iparág belső viszonyainak és munkaügyi kapcsolatainak rendezettebbé tételében.
Kérjük, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal tiszteljenek, keressenek meg bennünket az alábbi elérhetőségek bármelyikén.
Tel.: 343-1635, 343-1637
efedoszsz@mail.datanet.hu,
magasepitok@mail.datanet.hu
Kemecsei József
ÉFÉDOSZSZ alelnök
ÉFÉDOSZSZ kezdeményezések
Bevezetés
Javaslataink alapvetően az építőiparon belüli szociális partnerség érdemi működtetésére, a minőségi munkavégzés, a legális munkaviszony keretein belül végzett szakmunka presztízsének növelésére, a munkavédelem, munkaegészségügy, a munkakörülmények, a foglalkoztatás biztonságának javítására és az építőipari legális munkabérek tisztességes, teljesítménnyel arányos növelésére irányulnak.
1. A hazai építőipar tagolt cégszerkezetével kapcsolatos javaslatok.
1.1 Az építőipari kivitelezés veszélyes munkabiztonsági besorolására, komplex jellegére tekintettel kezdeményezzük, hogy mindazok, akik egyéni vagy társas vállalkozásként, fő vagy mellék tevékenységként építési, építőipari tevékenységet kívánnak folytatni, azok számára előzetes, a szakma képviselőivel egyeztetett, objektív mennyiségi és minőségi követelmények kerüljenek meghatározásra.
A szempontrendszer elemeinek - kellő felkészülési időt nyitva hagyva - minden, a szabályozás hatálybalépésekor már működő – közbeszerzésen elnyert kivitelezésre ajánlatot adó – vállalkozásnak is meg kell felelnie.
1.2 Kezdeményezzük, hogy készüljön olyan, egyértelmű törvényszintű szabályozás, mely szerint a közbeszerzési eljárásban nyertes építőipari kivitelező fővállalkozó immár, mint ajánlatkérő:
• szükség szerinti létszámú alvállalkozójával közvetlenül köteles alvállalkozói szerződést kötni, alvállalkozóik a megbízást további alvállalkozásba nem adhatják
• esetleg garantálni, és szerződés által gondoskodni arról, az alvállalkozók szerződés által legfeljebb további két teljesítési segédet vonhatnak be a munka elvégzésébe.
1.3 Amennyiben az 1.2 pontban írott korlátozások bármely okból nem járhatók, javasoljuk olyan szabályozás kialakítását, amely szerint a fővállalkozó egyetemes felelősséggel tartozzon az általa kivitelezett létesítményen a bevont alvállalkozók bejelentett foglalkoztatásáért, adó és társadalombiztosítási befizetéseiért, esetleges adócsalásaiért, szabálysértéseiért, a munkabiztonság feltételeiért, hiányának terheiért..
1.4 A főtevékenységük szerint a TEÁOR 45-ös ágazathoz tartozó nagy és közepes építőipari vállalkozások részére kiemelt, ösztönző adókedvezményeket kell biztosítani, amennyiben 2008. január 1-jét követően alkalmi munkakönyvvel, szakmunkás bizonyítvánnyal, illetve vállalkozói jogviszonyukat megszüntető magyar állampolgárságú munkavállalókkal (korábban kényszervállalkozó, így munkáltatói szerepkörre, szabályszerű alkalmazásra felkészületlen - szakemberekkel) határozatlan idejű munkaszerződést kötnek.
Rövid indoklás:
Szakszervezetünk álláspontja szerint az építőiparban kialakult abnormális, atomizált cégszerkezet, a postafiók cégek tömeges jelenléte is felelős a követhetetlen alvállalkozói láncolatok kialakulásáért, a felelősség eltüntetéséért. A körbetartozások, a kényszervállalkozók tömeges jelenlété, a sok és súlyos munkabaleset, a feketefoglalkoztatás egy jelentős konjuktúra előtt álló iparágban elfogadhatatlan. Amennyiben a szociális partnerek mindegyike érdekelt abban, hogy a kialakult helyzet meg változzon, az ÉFÉDOSZSZ partner minden kapcsolódó, vagy új javaslat megvitatására.
2. Az irreálisan alacsony áron történő vállalkozásba adás és a minőség kérdésköréhez kapcsolódó javaslatok.
2.1 Fontosnak tartjuk, hogy irreális vállalkozási ár kialakításánál ne csak a hatályos építőipari Bértarifa megállapodás tartalma kerüljön figyelembe vételre és nevesítésre, hanem a hatályos, miniszteri kiterjesztésű Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés egésze.
2.2 Kezdeményezzük, hogy az alvállalkozói láncolat hossza, és a reális vállalkozási ár közötti összefüggések vizsgálatáról készüljön szakértői elemzés.
2.3 Kezdeményezzük, hogy építőipari közbeszerzések kiírása esetében az ajánlatkérő a szakma képviselői által közösen elkészíttetett, vagy a piaci kínálatból kiválasztott, nevesített építőipari költségvetés készítő program használatával elkészített ajánlatot tekintse az ajánlatkérő a reális vállalkozási ár viszonyítási pontjának. Ehhez viszonyítva a 20%-kal alacsonyabb árak minősüljenek irreálisan alacsony árnak, és azok automatikusan kerüljenek kizárásra.
2.4 Építési beruházás esetében a közbeszerzési pályázat kiírása részesítse előnyben, a saját műszaki felkészültséget, a legális bejelentett foglalkoztatást. Jelentsen előnyt az, hogy a nyertes milyen létszámú szellemi és fizikai besorolású szakembernek ad munkát.
2.5 Közbeszerzések esetében legyen kiírási szempont, hogy az egyes a munkanemek elvégzéséhez milyen arányban köteles a fővállalkozó a kivitelezéshez szakképzett munkaerőt biztosítani, és azt milyen módon köteles dokumentálni.
2.6 Építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetében az ajánlatkérő köteles legyen ajánlati felhívásában előírni, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az akadálymentesítésre, valamint a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni.
Rövid indoklás:
Az ÉFÉDOSZSZ egyetért azzal, hogy a hogy a vállalkozási ár egyaránt biztosítsa a tulajdonos reális profit elvárását, és a munkát elvégző szakemberek legális foglalkoztatásához kapcsolódó olyan kiadásokat, mint a munkabér, adóterhek, egészséges, biztonságos munkavégzés feltételei, stb. Javaslatainkkal támogatni kívánjuk a szakképzett munkaerő iránti igényt úgy, hogy az a minőség ügyét is szolgálja.
3. A bejelentés nélküli munkavégzés visszaszorítását célzó javaslatok
3.1 Az illegális munka felderítésére az építőipar szereplői kezdeményezzék közösen a társhatóságoknál, hogy minden építőiparban foglalkoztatott munkavállaló számára olyan elektronikus azonosító kártya kerüljön kiadásra, amely egyrészt a munkavállaló foglalkoztatásának hivatalos engedélye lehetne, másrészt a munkaügyi ellenőrzéshez szükséges adattartalommal is rendelkezne.
3.2 A fővállalkozó a kivitelezés alatt álló létesítményen tartózkodó összes munkavállaló szabályos foglalkoztatásáért tartozzon felelősséggel.
3.3 Kezdeményezzük annak a jogszabályi előkészítését, hogy az ÉÁKSZ-t aláíró szakszervezetek arra felhatalmazott, felkészített képviselői – az MT hatályos előírásaitól eltérően - az építési munkahelyekre a fővállalkozó előzetes értesítése esetén beléphessenek, hogy ott az ÉÁKSZ érvényesüléséről, a foglalkoztatási, és a munkavédelmi szabályok megtartásáról meggyőződhessenek.
Rövid indoklás:
Az OMMF egyik hétvégi ellenőrzése során 23 munkáltató 158 fő munkavállalójának foglalkoztatását vizsgálta. A szabálytalansággal érintett munkavállalói létszám 148 fő! Ez azt jelzi, hogy a szakmának önmagának is kezdeményezőnek kell lennie a folyamatok átláthatóbbá tételében. Javaslataink ezt célozzák.
4. A szociális párbeszéd erősítését célzó javaslatok
4.1 Az építőipari rendezett munkaügyi kapcsolatok általánossá tétele érdekében a közbeszerzési pályázat és az állami támogatás igénylésének legyen jogszabály által előírt feltétele a regisztrált, az ÜT képviselő, vagy az ÉÁKSZ- t aláíró ágazati szakszervezet képviselője által ellenjegyzett, ÉÁKSZ-nél alacsonyabb szinten megkötött (pl. helyi, egy vagy több munkáltatós) Kollektív Szerződés, Bérmegállapodás példányának a bemutatása. Az erre vonatkozó jogi szabályozás biztosítson a partnerek számára egy-másfél éves felkészülési, megfelelési időt.
4.2 Az építőipari fővállalkozói, alvállalkozói láncolatok nemkívánatos hatásainak megelőzése érdekében szabályozás rögzítse, hogy a fővállalkozó csak olyan alvállalkozóval köthet szerződést, aki a TEÁOR szerinti építőipari főtevékenységet folytat, és a kivitelezéshez szükséges szakképzettségű saját munkavállalói állománnyal rendelkezik.
4.3 A helyi éves bér és KSZ megállapodások elmaradására, jellemző hiányára, építőipar tagolt munkáltatói szerkezetére (pl. IPOSZ tagság) tekintettel kezdjünk egyeztetéseket arra vonatkozóan, hogyan lehetne kialakítani a területi, regionális, illetve a több munkáltató által kötendő kollektív szerződés jogszabályi és szociális partnerségi feltételeit.
4.4 Megfontolásra ajánljuk annak mérlegelését, feltételeinek végiggondolását, hogy a legalább fél éves kivitelezési idejű, egyezséggel meghatározott paraméterek szerinti építési munkahelyek esetében lehetőséget kellene biztosítani egyedi, építésmunkahelyi KSZ, vagy Munkarend kidolgozására, megkötésére.
4.5 Arra az esetre, ha a helyi megállapodások, több munkáltatós kollektív szerződések aránya belátható időn belül nem növekedne, érdemes lenne azt mérlegelni, hogy a hatályos ÉÁKSZ megengedő szabályozásait tételes szabályozásokkal kellene felváltani, figyelemmel a nagyvállalati és a kkv szektor egyedi viszonyaira is
4.6 Célszerű, hogy az építőiparban érdekelt munkáltatói és munkavállalói szövetségek a be nem jelentett foglalkoztatás elleni fellépést nyilvánosságuk erősítésével önmaguk is segítsék. Ennek érdekében javasoljuk, hogy saját honlapjaikon a munkabizottság által egyeztetett adattartalmat pl.: tagszervezeteik neve, címe, és a vezető tisztségviselőik elérhetősége mellett munkáltatók esetében a saját foglalkoztatás legfontosabb munkaügyi adatait, szakszervezetek esetében azon munkahelyek felsorolását is közzé kellene tenniük, ahol az Mt. 21.§ (5) bekezdés szerint képviselettel rendelkeznek.
Rövid indoklás:
A szociális partnerek együttműködésével kialakított, és karbantartott helyi rendezett munkaügyi kapcsolatok az építőiparon belül ma atipikus jelenségnek számítanak.
Az ÉÁKSZ 2006. március 28-i hatálybalépését követő időszakban sem nőtt jelentősen a helyi szabályozások, megállapodások száma. A munkáltatók megítélése szerint azért, mert a miniszteri kiterjesztés által biztosított versenyegyenlőség után ez már nem áll érdekükben. Nincs édekkényszer, de nincs jogszabályi kényszer sem. Az építőipari ágazat közismerten negatív belső folyamatai indokolttá teszik, hogy a szubszidiaritás elvének megvalósulását a fenti javaslatokkal is ösztönözzük, a partnerség működtetését kényszerpályára tereljük.
5. Egyéb, jogszabályok, előírások áttekintésére, módosítására vonatkozó javaslatok
5.1 Javasoljuk, hogy a bizottság tekintse át az 1999/85/EK Európai Tanácsi irányelv tartalmát, amely a munka intenzív szolgáltatások esetében lehetővé teszi az alacsonyabb ÁFA kulcs alkalmazását.
5.2 Kezdeményezzük, hogy a főtevékenységük szerint a TEÁOR 45-ös ágazatba besorolt, működő építőipari vállalkozások esetében az ÁFA megfizetésére csak a kibocsátott számla ellenértékének teljesülése után kerüljön sor.
5.3 Az építőipar jelenlegi vállalkozási szerkezetével összhangban készüljön előterjesztés arra, hogy még a 2007. évi üzemi tanácsi választások előtt az üzemi megbízottat megillető jogkör gyakorlásához, az üzemi megbízott választásához az építőipari ágazatban a jelenlegi 15 fő feletti létszámkorlát ésszerűen csökkentésre kerüljön. A létszámkorlát általánosan, vagy csak az építőipari cégekre vonatkozóan 5-8 főben kerüljön meghatározásra. Erre a reprezentativitás elérése, biztosítása érdekében lenne szükség.
5.4 Az építőiparban érdekelt partnerek az egészségbiztosítási reform kapcsán tekintsék át annak elvi lehetőségét, hogy a legnagyobb kockázati körbe tartozó, 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató építőipari tevékenységet folytató munkáltatók esetében hogyan lehetne egy kötelező járulékfizetésen alapuló baleset- és felelősségbiztosítási alapot létrehozni.
5.5 Az építőipari szakma partnereinek támogatását reméljük ahhoz, hogy a szakszervezet visszakapja munkavédelmi ellenőrzésben hagyományosan betöltött szerepét, jogait. A munkavédelmi törvény hatályos szabályai szerint ugyanis jelenleg csak az építőipari ágazat vállalkozóinak kevesebb, mint 0,4 százalékánál (50 fő felett) kellene, lehetne ma munkavédelmi képviselőt választani. A munkavédelmi ellenőrzés „társadalmasításának” a hiánya is oka a súlyos munkabaleseti helyzetnek.
5.6 Az ÉÁKSZ szabályai minden, főtevékenysége szerint TEÁOR 45-ös ágazati besorolás körébe tartozó vállalkozásra és munkavállalóikra kiterjednek. Kezdeményezzük, hogy dolgozzunk ki olyan egyeztetett előterjesztést, amely az ÉÁKSZ kidolgozásában résztvevők költség kompenzálására, a potyautasság kezelésére kínálna megoldást az építőiparon belül.
5.7 A felszámolási eljárás elindításáról a munkavállalók általában nem, vagy csak késve értesülnek. A cégközlöny a mai szabályok szerint csak elektronikusan jelenik meg, annak szövege a www.mhk.hu ingyenesen hozzáférhető jogszabályok között nem hozzáférhető. Ezért kezdeményezzük, hogy a felszámoló biztos a cég dokumentumok alapján legyen köteles, minden az MT szerinti jogérvényesítési időn belül lévő munkavállaló figyelmét - személyes levél útján - az esetleges igényérvényesítési lehetőségre felhívni.
5.8 A munkaköri orvosi alkalmasság megállapításához szükséges orvosi vizsgálatok költségeit 2007. január 1-től a társadalombiztosítás nem támogatja. Kezdeményezzük, hogy ennek építőipari ágazatra vonatkozó kihatásait – megoldásokat keresve - egyeztetés keretében tekintsük át.
Rövid indoklás:
Javaslataink az építőiparon belüli, munkáltatói és munkavállalói pozíció egyensúlyának a megteremtését, a felelős részvétel eszközrendszerének erősítését célozzák.
6. Az építőipari, értékteremtő fizikai munkában résztvevők helyzetének javításáért.
6.1 Kezdeményezzük szakértői tanulmány elkészítését, majd egy olyan alap létrehozását, amely az elmúlt 17 év során - a feketefoglalkoztatás miatt - kevés szolgálati időt szerzett, így öregségi nyugdíjra jogosultságot nem szerző emberek tömegeinek a gondjait kezelné. Kezdeményezzük ezzel összefüggésben egy olyan életkor meghatározását, amely felett (pl. 65 életév) építés kivitelezési munkahelyen – munkabiztonsági szempontból – fizikai termelő munkát végeztetni tilos.
6.2 Közös, egyeztetett szakértői javaslat kidolgoztatását kezdeményezzük az építőiparon belül hétköznapi gyakorlattá vált szürke és fekete munkabér kifizetések megszüntetése ügyében. Megoldásokat keresünk ahhoz is, hogy a legálissá váló munkabérek felzárkóztató jellegű növelését milyen átmeneti járulékcsökkentéssel lehetne a cégek számára ösztönözni. Keressük annak közös megoldását, hogy a nem bejelentett foglalkoztatáshoz, illegális kifizetésekhez milyen szigorú, nem kifejezetten pénzzel megváltható szankciókat lehetne kapcsolni.
Rövid indoklás:
Napjainkban eléri a nyugdíjkorhatárt egy olyan, létszámát tekintve jelentős munkás generáció, akik munkaviszonyból és munkásszállásról kikerülve, illegális építőipari munkával nem szereztek/ nem szerezhettek sem nyugdíjra, sem TB ellátásra jogosultságot. Javaslataink ennek kezelését és a megelőzést szolgálják.
Budapest, 2007. május 25.
ÉFÉDOSZSZ
|
