|
Közép-dunántúli régió munkaerő-piaci helyzetének alakulása különös tekintettel a tartós álláskeresőkre
2007. év
(A teljes anyag grafikonokkal és táblázatokkal letölthető innen: kdr_2007.doc.)
1.A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása (Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai)
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat régiós szervezetének nyilvántartási rendszerében az évközi forgalmi adatok eredményeként a 2007. decemberi zárónapon 35.020 fő álláskereső szerepelt, mely 0,3 %-kal (109 fővel) több az egy évvel korábbi állapotnál (országosan 10,3 %-os növekedés mutatkozik a 2006. év végéhez képest).
2007-ben átlagosan 35.214 fő volt a havi zárónapokon a nyilvántartásban szereplők száma, mely a 2006-os átlagos havi adatoknál 0,5 %-kal (160 fővel) magasabb.
2007. első három hónapjában a nyilvántartott állástalanok száma minden hónapban kevesebb volt az előző évinél, áprilistól kezdődően azonban – július kivételével – meghaladta az egy évvel azelőtti értékeket.
2007-ben a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma régiós szinten a február havi legmagasabb értékről (40.008 főről) a júniusi legalacsonyabb értékig (32.786 főig) 7.222 fővel csökkent, majd kisebb hullámzások után decemberre újra 2.234 fővel (35.020 főre) emelkedett. A szezonális foglalkoztatás erőteljesen érezteti hatását a régióban, mely a Balaton-parti érintettség miatt az idegenforgalommal összefüggő foglalkozásokra, ezen kívül a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, építőiparban végezhető munkákra is jellemző. A nyári szezonális időszakban, tavasszal-nyáron nagy a kereslet ezekre a foglalkozásokra, viszont ősszel-télen ugyanezekre kevés az igény. Emellett a szezonális hullámzás - a megrendelések függvényében - a feldolgozóipart is érinti. Terjedőben van az a gyakorlat is, hogy a cégek – különösen a határozott idejű munkaszerződéssel történő alkalmazás esetében – munkaerő-kölcsönző szervezeteken keresztül szerzik be a szükséges munkaerőt.
A régió három megyéjét – különböző munkaerő-piaci adottságaik miatt – egymástól eltérő folyamatok jellemzik. Fejér megyében az álláskeresők havi átlagos száma 13.952 fő volt, ami 53 fővel (0,4 %-kal) haladja meg a 2006. évi értéket, s amely a régió átlagos nyilvántartott állományának csaknem kétötödét (39,6 %-át) jelenti. A januári és júliusi adatok alacsonyabbak az egy évvel ezelőttinél, míg a többi hónapban kis mértékben, de meghaladják a tavalyit. A legtöbb álláskeresőt (15.547 főt) februárban, míg a legkevesebbet (12.936 főt) novemberben regisztrálták a megyében, ami 2.611 fős különbségnek felel meg a két szélsőérték között.
Komárom-Esztergom megyében 7.890 fő szerepelt havonta átlagosan a nyilvántartásban, ami 601 fővel (7,1 %-kal) alacsonyabb a tavalyi értéknél, s amely a régió álláskeresőinek átlagosan 22,4 %-át teszi ki. Ez év minden hónapjában kevesebben voltak, mint 2006. megfelelő havában, számuk a legnagyobb mértékben (1.147 fővel) januárban, legkevésbé (315 fővel) pedig szeptemberben maradt el az egy évvel ezelőttitől. Emellett a legtöbb álláskeresőt (9.132 főt) februárban, míg a legkevesebbet (7.069 főt) novemberben tartották nyilván a megyében, mely szélsőértékek között 2.063 fős a különbség.
Veszprém megyében a nyilvántartott álláskeresők száma havonta átlagosan 13.372 fő volt, amely 708 fővel (5,6 %-kal) magasabb a 2006-os értéknél, s amely a régiós állomány 38,0 %-át jelenti. Számuk az év minden hónapjában meghaladta az egy évvel azelőtti értéket, a legnagyobb mértékben (1.160 fővel) májusban, a legkevésbé (425 fővel) pedig júliusban. Ez nem esik egybe azonban az idei év során mért legmagasabb (február: 15.329 fő) és legalacsonyabb (június: 12.018 fő) értékekkel. Ezen felül e megyében figyelhető meg a legintenzívebb szezonális hullámzás, melynek következtében a két szélsőérték között itt a legnagyobb (3.311 fős) a különbség.
2. A tartós álláskeresők helyzete
2007-ben a régiós nyilvántartásban szereplő álláskeresőknek átlagosan 19,4 %-a (havonta 6.863 fő) tartós álláskereső volt. Számuk az előző évihez képest 339 fővel (5,1 %-kal) emelkedett, arányuk a nyilvántartott álláskeresőkön belül pedig mintegy egy %-ponttal mérséklődött. A 2007-es havi értékek – az év első három hónapjának kivételével – az előző év létszámadatainál magasabbak, a legnagyobb mértékű növekedés a tavalyi értékhez képest decemberben figyelhető meg, amikor a tartósan álláskeresők száma majdnem 900 fővel lett több. Legkevesebben az év középső hónapjaiban tartják a kapcsolatot a munkaügyi szervezettel, mivel ilyenkor az idénymunkáknak és a nyári mezőgazdasági munkáknak köszönhetően, ha rövidebb időtartamra is, de néhányan megpróbálnak elhelyezkedni. Ezáltal a minimum létszámuk 6.566 fő volt 2007. júniusában. Ezt követően, amikor az időjárással összefüggésben, valamint a növénytermesztési munkákkal összhangban jelentősen lecsökkennek az alkalmi munkalehetőségek jelentkeznek nagyobb számban ismételten regisztrálásra és ez idézi elő, hogy számuk (egy évvel később) jelentősen megemelkedik. Ősztől újra folyamatosan nő a létszámuk, és az év utolsó, vagy a következő év első hónapjaiban éri el a tetőpontot, ez 2007-ben december volt, amikor a létszámuk 7281 fős csúcsot ért el.
Területenként nézve a tartós álláskeresők havi átlagos száma Fejér megyében volt a legmagasabb (3.153 fő), amely a teljes tartós álláskereső állomány több mint kétötödét (45,9 %-át) jelentette. Ettől nem sokkal maradt el Veszprém megye adata sem ahol az átlagps létszám (2.718 fő, 39,6 %), és kevesebb mint egyötödük (14,4 %-uk, 992 fő) pedig Komárom-Esztergom megye nyilvántartásában szerepelt. A 2006-os állapothoz képest a tartós álláskeresők számában akkor is vezető helyen álló Fejér megyében tovább emelkedett, a legkevesebb pályakezdővel bíró Komárom-Esztergomban pedig tovább csökkent a számuk, Veszprém megyében pedig szintén növekedés figyelhető meg, az átlagos létszám 366 fővel emelkedett. A tartós álláskeresők aránya – az előző évhez hasonlóan – Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb, éves átlagban 12,5 %, ez egy %-pontos csökkenésnek felel meg 2006-hoz képest. Veszprém megyében mérhettük a magasabb arányt (20,3 %-ot), mely a tavalyi értéknél 1,8 %-ponttal magasabb. Fejér megyében volt a legnagyobb a tartós álláskeresők aránya mindkét évben, ami 22,5 %-os értéket vett fel a múlt évben és ez az előző évinél 0,8 % ponttal több.
3. A nyilvántartott tartós álláskeresők összetétele
Éves szinten a régióban nyilvántartott tartós álláskeresők többsége (53,4 %-a), havonta átlagosan 3.665 fő nő volt, míg a férfiak ennél átlagosan mintegy ötszáz fővel voltak kevesebben (3.198 fő). Az előző évi átlaghoz viszonyítva ez a férfiak esetében 178 fős, míg a nőknél 161 fős növekedésnek felel meg. A nők száma az év valamennyi hónapjában meghaladta a férfiakét. A gyengébb nem képviselőinek száma a legnagyobb mértékben (515 fővel) októberben múlta felül a másik nemét, míg a legkisebb mérvű különbség (387 fős) májusban figyelhető meg a két nem között. Az előző évben is hasonló tendenciákat tapasztalhatunk, a nők túlsúlya augusztus-november között volt a legjelentősebb. Elmondhatjuk még, hogy míg a nők száma január és február hónapok kivételével meghaladta az előző évi értéket, addig a férfiak száma ezen felül, márciusban is magasabb voltak, mint tavaly ugyanekkor.
A két nem arányának alakulása egymáshoz, illetve a régiós átlaghoz viszonyítva Fejér és Komárom-Esztergom megyében hasonlóképp alakult az év folyamán, míg Veszprém megyében ettől eltérően, azonban a mértékekben jelentős különbségek láthatók. Fejér megyében az év minden hónapjában 50 % alatti volt a férfiak aránya, mely január, február, június és augusztus hónapokban még tovább, 43 % alá esett, és éves átlagban is csak 43,1 %-ot tett ki. Komárom-Esztergom megyében januárban az erősebb nem aránya – ha kevéssel is, de – alatta maradt a 44,0 %-nak, azonban júliusi arányuk volt a legmagasabb 46,4 %, így éves átlagban Fejér megyénél magasabb, 45,2 % lett az értéke. Veszprém megyében csupán októberben esett 50 % alá a férfiak aránya, akkor is csak 0,2 %-ponttal. A férfiak ezen kívül egész évben, akár 4,2 %-pontot is elérő mértékben meghaladták a nők hányadát, melynek következtében az éves átlagos arány is 51,1 % lett a férfiak javára. A három megye eredőjeként a nemek régiós aránya is hasonló lefutású görbét mutat- Veszprém megye kivételével-, a januári 46,3 %-ról emelkedett, a májusi 47,2 %-os csúcsról novemberig 46,3- 46,4 %-ig csökkent a férfiak részesedése, majd év végére 46,9 %-ra megemelkedett, éves átlagban pedig 46,6 %-ot tett ki.
Éves átlagban a tartós álláskeresők valamivel több, mint négyötöde a fizikai állománycsoporthoz tartozik. Arányuk a januári 83,6 %-ról szinte folyamatosan augusztusig emelkedett (84,2 %-ig), majd a szeptemberi mérséklődést követően decemberre fokozatosan 84,8 %-ra emelkedett, meghaladva ezzel a januári értéket is. Abszolút számuk viszont a teljes álláskereső állomány hullámzásától eltérve decemberben tetőzött (6.176 fővel), s így több mint hatszáz fős növekedés következett be számukban az év eleji 5.549 fős minimumhoz képest. A fizikai foglalkozásúakon belül a teljes álláskereső állománytól eltérően nem a szakmunkások képviselik a legjelentősebb méretű csoportot, hanem a betanított munkások, bár igaz arányuk csupán 0,2 % ponttal haladja meg az előző csoportét, s így arányuk a fizikai állománycsoportú tartós álláskereső állomány több mint egyharmadát teszi ki, éves átlagban 34,4 %-ot. A legnagyobb részarányt szeptemberben érték el, amikor 34,8 %-ot képviselték, de legalacsonyabb hányaduk is kevesebb, mint egy % ponttal maradt el, 33,9 % volt szeptemberben. Szám szerint a legtöbben (2.093 fő) decemberben voltak, legkevesebben (1.905 fő) pedig júniusban. A következő, 30 %-os részt megközelítő méretű csoport a szakmunkásoké. Arányuk a szeptemberi minimum (33,6 %) és a februári csúcsérték (34,9 %) között mozogva éves átlagban 34,2 % volt az év során. Állományuk nekik is decemberben volt a legnagyobb (2.112 fő), és júniusban tartoztak közéjük a legkevesebben (1.876 fő). A fizikai foglalkozásúak harmadik, legkisebb csoportja, - bár az eltérés igazából minimális- a segédmunkásoké, akik 30,9-31,9 % közötti értékek között mozogva átlagosan a fizikai állománycsoportú tartós álláskeresők 31,4 %-át tették ki, jelentősen nagyobb arányt, mint a teljes álláskereső állományon belül. Esetükben is a legtöbben (1.971 fő) decemberben, a legkevesebben (1733 fő) viszont júniusban tartoztak közéjük. A regisztrált tartós álláskeresők állománycsoportonkénti megoszlása területenként kissé eltér a régióstól. A fizikai állománycsoporthoz tartozó tartós álláskeresők aránya Komárom-Esztergom megyében a legalacsonyabb, 78,9 %, ami a régiós átlag alatti érték. Számuk márciusban volt a legtöbb (831 fő), ami majdnem százzal magasabb a novemberi minimumnál (749 fő). Fejér megyei arányuk 2007-ben 83,2 %, a régiós átlaghoz hasonlóan alakult. A minimum és maximum létszámuk más hónapokra volt jellemző, mint Komárom megyében, (június és december) és számuk jelentősen magasabb, 2.518 fő és 2.712 fő. Veszprém megyében található meg a legnagyobb arányban a három megye közül a fizikai állománycsoporthoz tartozók részesedése, aminek mértéke 86,9 %. Ezen állománycsoporthoz tartozók minimuma a másik két megyétől eltért, januári számuk volt a legalacsonyabb (2.181 fő), ami az idegenforgalmi szezonnal, idénymunkákkal van összefüggésben, míg a decemberi csúcsértékük (2.667 fő) a minimumnak 1,22-szerese.
A tartós álláskeresők életkorát tekintve éves átlagban 5,5 %-uk, 379 fő a 25 évesnél fiatalabbak, további közel kétötödük (39,7 %-uk, 2.728 fő) az 50 évesnél idősebbek- munkaerő-piaci szempontból hátrányos, nehezen elhelyezhető-, és több, mint minden másodikuk (54,7 %-uk, 3.756 fő) a 25-50 év közöttiek korosztályához tartozik.
Az előző év adataihoz képest a 25 évesnél fiatalabb és a 25-50 éves korosztály részesedése csökkent, az előbbieké igaz csak 0,1 %-ponttal, míg az utóbbiaké 1,2 % ponttal, de számuk 10 fővel illetve 105 fővel emelkedett. Ugyanakkor az 50 évnél idősebb korosztály részaránya 1,4 % ponttal, számuk pedig 224 fővel lett magasabb az előző évhez képest.
Az álláskeresők koreloszlása a három megyében lényegesen nem tér el egymástól, ezáltal a régiós átlagtól sem. Fejér megyében a fiatalabb korosztályok (25 év alattiak) kevésbé képviseltetik magukat a tartós álláskeresők között, mint a másik két megyében, viszont az 50 éven felüliek részesedése itt a legmagasabb a régióban, 42,4 %. Komárom-Esztergomban épp fordított a helyzet, ott a fiatalok aránya magasabb (5,9 %) mint máshol, és a másik két megye értékei közé esik a 25-50 évesek aránya (53,8%). Veszprém megyében a 25-50 éves korcsoport részaránya a legmagasabb, aminek mértéke 58,0 %, a régiós átlagot meghaladja, ugyanakkor az 50 évnél idősebbek részesedése itt a legkedvezőbb (36,4 %) a három megye közül.
Az álláskeresők iskolai végzettsége alapján legtöbbjük (53,0 %-uk) szakképzetlennek minősül, kisebb hányaduk (47,0 %-uk) pedig szakképzett. /Ez éppen ellenkező arányt mutat, mint a teljes álláskereső állomány iskolázottsága./ Ez előbbi csoport legjelentősebb részét a teljes tartós álláskereső állomány mintegy felét (éves átlagban 46,4 %-át) kitevő legfeljebb általános iskolai végzettségűek alkotják, akiknek havi átlagos létszáma 152 fővel nőtt, aránya pedig 0,1 %-ponttal mérséklődött az előző évihez képest. Fenti növekedés a csoporton belül az általános iskolát és a gimnáziumot befejezők számának csekély mértékű emelkedéséből adódott. A tartós álláskeresők legnagyobb hányadát, közel kétötödüket (37,6 %-ukat) az általános iskolai végzettséggel rendelkezők alkotják, akiknek éves átlagos száma 2.577 fő és több mint száz fős növekedést mutat tavalyhoz viszonyítva. A nyilvántartott álláskeresők második nagy csoportját (31,5 %-át), egyben a szakképzettek több mint hattizedet kitevő részét a szakmunkások, szakiskolát végzettek adják. Számuk 2.160 fő volt átlagosan, amely 106 fővel emelkedett a múlt évhez képest. Az ennél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők közül a gimnáziumi érettségivel rendelkezők tartoznak még a szakképzetlenek táborába, átlagos havi létszámuk 452 fő, arányuk pedig 6,6 % volt 2007-ben, ami az előző évhez mérten 39 fős bővülést jelent számukban, s 0,3 %-pontos növekedést arányukban. A szakközépiskolát, technikumot végzettek száma (812 fő) csekély mértékben (4 fővel) nőtt tavalyhoz képest, ezzel együtt hányaduk (11,8 %) is kissé (0,6 %-ponttal) mérséklődött. Külön-külön a szakközépiskolát és a technikumot végzettek száma és aránya viszont egymással ellentétes irányban változott. Előbbiek 16 fővel többen, utóbbiak pedig 12 fővel kevesebben voltak, mint 2006-ban. Az álláskeresők 3,7 %-a (255 fő) felsőfokú végzettségű volt, nagyobb részük (195 fő, 2,8 %) főiskolai diplomával, kisebb hányaduk (60 fő, 0,9 %) pedig egyetemi oklevéllel rendelkezett. Tavalyhoz képest mindkét csoport létszáma nőtt, együttes 38 fős bővülésük pedig 0,4 %-pontos növekedésnek felelt meg arányukban.
A régió megyéit nézve a szakképzetlenek aránya Fejér megyében a legmagasabb 2007. évi átlagos arányuk 56,2 %, ezzel szemben Komárom-Esztergom megyében a tartós álláskeresők mintegy 10,0 %-ponttal kisebb hányada /46,3 %/ tartozik ebbe a csoportba. A Veszprém megyei arányuk a másik két megyei arány között helyezkedik el /51,7 %/. Közülük az általános iskolát végzettek Fejér megyei száma 2007-ben átlagosan 1290 fő meghaladja a Komárom-Esztergom és Veszprém megyei számuk összegét. Szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek aránya Komárom-Esztergom és Veszprém megyében egyaránt 34,9 %, Fejérben ennél jelentősen /7,4 %-ponttal/ alacsonyabb. A szakközépiskolát végzettek aránya Veszprém megyében a legkisebb /10,1 %/, Fejér megyei arányuk 2,5 %-ponttal, a Komárom-Esztergom megyei pedig 4,2 %-ponttal magasabb. A szakképzetlen tartós álláskeresők közül a gimnáziumot végzettek aránya Fejér és Veszprém megyében hasonlóan alakult /6,2 % és 6,0 %/, míg a Komárom-Esztergom megyei részarányuk megközelíti az egytizedet /9,7 %/. A főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők aránya is Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb /4,5 %/, bár számuk /45 fő/ jelentősen alatta marad akár a Veszprém megyei létszámukhoz /89 fő/, akár a Fejér megyeihez /120 fő/ hasonlítjuk. Megfigyelhető, hogy a Komárom-Esztergom megyei tartósan állást keresők iskolázottsága jelentősen magasabb, mint a régió másik két megyéjében, míg Fejér és Veszprém megyében az álláskeresők közel kétszer akkora hányada tartósan álláskereső, mint Komárom-Esztergom megyében, de iskolázottságuk színvonala jelentősen alatta marad az előbb említett megyeinek. A Fejér megyei álláskeresők létszáma a legmagasabb a régión belül és ez is előidézi azt, hogy a tartósan álláskeresők nagyobb hányadot képviselnek közöttük, nem is beszélve arról, hogy minden második tartós álláskereső legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik és manapság a munkaadók már a betanított és a segédmunkák esetén is ennél magasabb iskolai végzettséget várnak el.
|
