|
„Nyitrán egy magyar lány megvert két szlovák férfit...”
A békés felvidéki városban, Nyitrán egy magyar egyetemista lány vétett a köznyugalom ellen. M. Hedvig csallóközi egyetemista pár nappal ezelőtt odalépett két csendben beszélgető szlovák férfihoz és az egyiknek az öklét az arcával megütötte.
A támadó - egyébként szélsőségesen magyar - lány ezzel nem érte be.
Altestével belerúgott a másik szlovák férfi cipőjébe. Ezután testével, melleivel, veséjével verte a két menekülni akaró férfi ökleit, majd fülbevalóját beleakasztotta az egyik védekezőnek a két ujjába, és igyekezett a két ujjat letépni. Pórul járt, mert a fülbevalója tépődött ki, ám ezzel is nagy fájdalmat okozott a támadása elől hátráló szlovák férfinak. A bestiális lány ezután az egyik szlovák férfi zsebéből erőszakkal egy festékszórót vett ki, majd ravaszul a saját hátára írta szlovákul hogy "Magyarok a Duna mögé!" Még arra is volt figyelme, hogy a kézírás az egyik szlovák férfiéra emlékeztessen.
A két szlovák végül nagy nehezen el tudott menekülni a magyar terrorista lány elől, ám az üldözést ez utóbbi addig folytatta, míg a végén a fáradságtól összeesett.
Közben egyébként a zsebtelefonját a parkban eldobta: megpróbálva eltalálni vele az egyik menekülőt, de az kétségbeesésében még félre tudott hajolni.
A garázdálkodó magyar lányt a szlovák rendőrség azonosította, miután látleletet vett a megvert szlovákok ökléről és cipőjéről. A két férfit egyébként azóta is kórházban ápolják, mert a nagy verés miatt sokkot is kaptak.
Ez már a sokadik magyareset a Felvidéken, amely területet a magyarok több mint egy évezreden át megszállva tartottak, és mindenféle várakat, gótikus templomokat, barokk épületsorokat építettek rajta. Pontosabban ezeket mind a szlovákok építették, csak a magyarok sokáig kisajátították a szlovák érdemeket.
Megszámlálhatatlan hamisítás történt az eltelt évszázadokban. Egy Tinódi Sebestyén nevű szélsőséges nacionalista például Kosicén lakva írt egy szlovákellenes elbeszélő költeményt, amelyben a szlovák katonákat kirekesztve: a magyarok hősiességének tulajdonította Eger várának a töröktől való megvédését. "Ki ezt írta nagy betegös voltába kéncses Kassába egy föstös szobába" - így szól az egyik hamisító nótarész. Már a ritmus sem jó, hiszen a tényleges helyzetnek megfelelően "kéncses Kosicét" kellett volna írni: úgy lenne szép és megfelelő a dallam. Kosice egyébként arról is híres, hogy ott nyugszik az ősi szlovák dóm pincéjében a nagy szlovák vezérlő fejedelem: Frantisek Ragoczki. Őt a magyarok szintén ki akarják sajátítani, és nevét Rákóczira hamisították.
A barátságos szlovákok az ENSZ Biztonsági Tanácsához is fordultak, mert félő, hogy a magyar lányok megint megtámadják a békésen furkósbotjukra támaszkodó fiatalembereket, és esetleg megpróbálják a bunkót a fejükkel kettétörni!
Szerző: Molnár Géza Pál
|
