|
Miként alakul megyénk foglalkoztatási helyzete?
Tatabányán tanácskozott a regionális munkaügyi tanács
Megyénk foglalkoztatási helyzetéről tanácskoztak a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács soros ülésén, a tatabányai városházán. A megbeszélésen Schmidt Csaba tájékoztatta a résztvevőket Tatabánya és a megyeszékhely környékének foglalkoztatási és gazdasági helyzetéről.
Az alpolgármester kiemelte az Ipari Parkban működő gazdasági társaságok jelentőségét, a munkavállalói létszám és a munkanélküliség arányának alakulását a városban.
A napirendek fő témája a régió gazdasága és Komárom-Esztergom megye foglalkoztatási helyzete volt, emellett tárgyaltak a decentralizált foglalkoztatási alaprész idei évi első félévi felhasználásáról, valamint a munkanélküliség megelőzése, és kezelése című program megyei megvalósulásáról.
A tanácskozás résztvevői összegezték a külföldi állampolgárok régiónkban történő foglalkoztatásának tapasztalatait, és az európai unióba lépést követőn történt változásokat.
A regionális munkaügyi tanács Bernáth Ildikó tanácstag előterjesztésében, áttekintette és az oldalak ügyvivőivel való egyeztető tárgyalásra alkalmasnak találta Takács János tagtárs alábbiakban szó szerint idézett előterjesztését.
Az „elvonási limit”
A visegrádi országok átlagkeresetével számolva, a szlovákok feleannyi adót fizetnek, mint mi. Négy ország havi átlagkeresetét (500 euró), illetve annak kétszeresét (1000 euró) vizsgálva, 2007-ben érvényes adójogszabályok figyelembevételével, egy kétgyerekes család esetén, az alábbi eredmények születtek.
Bruttó (EUR) Nettó (EUR) Nettó százalékosan Bruttó (EUR) Nettó (EUR) Nettó százalékosan
Csehország
2007
Csehország
2008
500
500 422
501.07 84%
100.21 1000
1000 797
883.93 79%
88.89
Szlovákia 500 428 85% 1000 780 78%
Lengyelország 500 353 70% 1000 683 68%
Magyarország 500 362 72% 1000 572 57%
Hazánkban a járulékterhek tavaly ősszel, és idén januárban is nőttek. Ha az átlagjövedelem dupláját keresi a két gyermekes családfő, Magyarországon jár a legrosszabbul. A keresetének 47 százaléka megy el adóterhek formájában (ezer eurónál ez 428 eurót jelent). Ekkor még a lengyelek is jóval több pénzt kapnak, mint mi, konkrétan 111 euróval, azaz 11 százalékkal többet.
Az átlag kétszeresét keresők esetében persze már látható lesz az elvonás mértéke, de a cseh munkavállaló még így is hozzájut bruttó bérének 88,39 százalékához, míg a magyaroknak meg kell elégedniük annak 57,2 százalékával.
Kérdés, hogy miért is kerülnek az emberek ilyen nehéz helyzetbe, hogy adott esetben munkanélkülivé, esetlegesen hajléktalanná válnak. Egyszerűen fogalmazva a gazdaságban több az elvonás, mint az adott vállalkozás által megtermelt érték. Ha a cég az adóterhek miatt csődbe megy és az emberek, akik ott dolgoztak „utcára” kerülnek, munkanélkülivé válnak.
Preventív okokból át kell tekintenünk azokat a területeket, amik oda vezetnek, hogy az emberek elveszítik munkájukat. Az első rögtön a vállalkozások alakulásánál található.
Szakhatósági intézkedések idejének rövidítése a vállalkozások indításánál. Minden szakhatóság 30 napos várakozási időt szab. Ezeket mindenképpen javasolt csökkenteni. Ugyanis, ha rövidebb idő elegendő egy vállalkozás beindításához, akkor rövidebb idő alatt tud egy vállalkozás embereket foglalkoztatni és fizetni azok közterheit.
Elég komoly mostanában tapasztalható úgynevezett „büntetőhadjáratok folynak” nem kifejezetten szem előtt tartva a vállalkozói érdekeket, amik egyébként jogosak lehetnek, kis vétségért is igen nagy büntetéseket szabnak ki. Nem használják először a figyelmeztetés jogintézményének eszközét.
A cél az, hogy valami fajta kiszámítható gazdasági környezetet hozzunk létre.
Legyen ez a gazdasági környezet olyan, hogy a vállalkozó bemegy a hivatalba, akkor a hivatalnokok úgy viselkedjenek – egy szemléletváltáson menjenek keresztül - érezzék, hogy a vállalkozások által befizetett közterhekből jön vissza az ő fizetésük. Olyan együttműködést próbáljunk meg kialakítani a hivatal és a vállalkozói szektor képviselői, ami előre mutat.
A fentiek egyszerű irányadatok, amit nem követ automatikus áhítozás északi szomszédaink adótörvénykezését illetően. Azt, azonban mint behatárolt jogosítványokkal rendelkező szervezet, a KDRMT is megállapít(hat)ja, hogy a termelékenységre nézve milyen hatásai vannak a hazai elvonásoknak.
Tarthatatlan, hogy a növekvő költségvetési hiányokat, a legváltozatosabb elvonások kitalálásával, a munkavállalókra és a munkaadókra hárítjuk.
Határt kell szabni, a gazdaságot gyengítő folyamatoknak! A központi és helyi elvonások, a számuk sokasága okán is figyelmeztetőek.
Ennek fényében lehangoló az ország gazdasági versenyhelyzete.
A munkaügyi tanács hatáskörében, az alábbi foglalkoztatással kapcsolatos, a munkáltatók és a munkaerő (munkavállalók) piaci alkalmazkodását, elősegítő javaslatot teszi:
A gazdaság ereje, hatékonysága a szabályozók alakulásától függ.
A munkaerőpiac, a munkanélküliség alakulása, pedig egyenesen arányosan az előbbiektől.
Ha a gazdaság szereplőit magas elvonásokkal terheljük, csökkentjük a versenyképességüket.
Az adók, járulékok egyéb közterhek és bírságok külön-külön nem tűnnek nagy elvonásnak, de együttes hatásuk pusztító.
Az ilyen közegben érkező tőkeinjekciók, hitelek és egyéb támogatások sem jelentenek megoldást, hiszen a termelékenység, hatékonyság egyik gátja, az alap elvonások magas volta. Ha ezek az állapotok, bizonyos elvárások szerint állandósulnak, akár tovább nőnek, a gazdaság nem képes betölteni társadalmi funkcióját. Növekszik a munkanélküliek száma, a munkaügyi tanács jelentősége pedig egyszerűen a pénzelosztásra korlátozódik. Ezért az alábbi egyszerű javaslattal élünk:
A munkaerő piaci egyensúly fenntartása érdekében, a munkaügyi tanács javasolja törvényi rendező elvnek, hogy az összesített elvonások együttes mértéke, ne haladhassa meg, az adóalany bruttó keresetének 30%-át!
Ez lenne, azaz elvonási limit, ami minden évben korrigálható irányadat, (csökkenthető) az adóalany állammal szembeni kötelező tehervállalásáról szól. Ennél a határnál jobban senki sem terhelhető, lehetőleg egy összegben, egy befizető helyre teljesítendő tétel, amit az állam saját pénzügyi fejezeteiben oszt el.
|
