Helyezze el és kínálja szolgáltatását Magyarország üzleti adatbázisában!
Lépjen be itt, ha Ön már regisztrált szerkesztő!
Elfelejtette jelszavát?
 
Mutassa meg honlapját a térképen!
adó, adótörvények

egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

európai szociális párbeszéd

foglalkoztatás-politika

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Magyarországi Régió

munkabiztonság

szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem

szolidaritás


A pozitív ösztönzés példája

 

A pozitív ösztönzés példája.


Napjainkra már szinte mindenkinek világos, hogy az emberek jogkövető magatartása, fizetési morálja hatékonyabb a pozitív ösztönzéssel, mint a presszió, tehát a nyomás gyakorlásával.

A megváltozott életformák és az intelligencia fejlődése, megköveteli a lakosság érdekeinek felismerését.

Mert hát mi is a pozitív ösztönzés alapja? Az önös érdek felismerése! Az ember inkább hajlandó ennek mentén cselekedni, mint ennek ellenére. Hadd ne mondjam, gazdaságosabb is! Amikor a kormányzat fekete gazdaság kifehérítési szándékai között megjelent a „számlatartási kötelezettség” gondolata, az sem szólt másról, mint egyfajta presszióról.  Magyarországon is bevezethetik a számlatartási kötelezettséget, azaz azt, hogy a fogyasztónál ellenőrzik, van-e számlája arról, amit vett. Ez azt jelentené, hogy az APEH vagy a pénzügyőrség ellenőrei akár a boltból kilépő vevőtől is elkérhetik a vásárolt áru blokkját vagy számláját, hogy megakadályozzák a számla nélküli kereskedést. Nem tudom, hogy az amúgy is túlterhelt APEH-nek lesz-e erre kapacitása? Az olasz mintagazdánál pedig, mint ismeretes a pénzügyőrség 68 ezer munkatársa végzi az ellenőrzéseket. Az amúgy is agyonszabályozott életünk, szinte kiált egy pozitív ösztönzésen alapuló szabályozás után.
Esetünkben nézzük meg mi a cél? A számlaadási kötelezettség fokozása. Világos, hiszen a pontosan regisztrált eladások és üzleti forgalom után gurulnak az adóforintok. Azzal, hogy ezek mértéke milyen és mennyire ösztönző, máshol kívánok foglalkozni. Most a számlaadás, mint az adás-vétel neurotikus pontjáról beszélek. A mai szabályozók és elvonás mellett, szinte közös érdeke a vevőnek is meg az eladónak is, hogy ne szülessen meg, az a kis számla.
Az ÁFA ad némi lehetőséget, a visszaigényléseken keresztül ennek a hatásnak a kiszűrésére, de ez nem lakossági kategória! Itt az jelentheti a megoldást, ha a lakosság érdekeit felismerve, a vásárolt áruk számlája, valamilyen rendszerben elszámolható lenne. Ez egyébként több szempontból is érdekes. Az átlag vevő, nem dobja el a vásárlás után számláját, hanem összegyűjti, mert valamiért érdeke! Sőt, elkéri, mert érdeke! Abban a pillanatban felszabadul az APEH plusz figyelési kényszere és a pénzügyőrség létszámát, sem kell jelentősen felduzzasztani. Így működik a pozitív ösztönzés gondolata egy példán keresztül, aminek az elve: kis befektetéssel, nagy hatékonyság.

Takács János

Publikálta
Takács János,, Közép-dunántúli Reg. Munkaügyi Tanács