Helyezze el és kínálja szolgáltatását Magyarország üzleti adatbázisában!
Lépjen be itt, ha Ön már regisztrált szerkesztő!
Elfelejtette jelszavát?
 
Mutassa meg honlapját a térképen!
Alapfinanszírozás

Belföld

bértárgyalások, bérkategóriák

egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

érdekvédelem, érdekegyeztetés

EU-elnökség

EU információk

EU-irányelvek

EU-projekt

európai szociális párbeszéd

Európa jövője

felnőttképzés

foglalkoztatás-politika

hátrányos helyzetűek foglalkoztatása

humánpolitika

Kisvállalkozások

megváltozott munkaképesség

munkajog, munkaügy

munkavédelem

Nemek közötti esélyegyenlőség

nők foglalkoztatása

Projekt hírek

szakszervezetek

szociális párbeszéd


Az Európai Unió munkaidő-irányelvéről és a kölcsönmunka szabályozásáról
  Az Európai Unió munkaidő-irányelvéről és a kölcsönmunka szabályozásáról megállapodásra jutottak az uniós szakminiszterek. A munkaidő átlagos felső határa továbbra is heti 48 óra, egyes ágazatokban azonban 60-65 órás munkahét is megengedett lenne - jelentette be az EU soros elnökségét adó Szlovénia képviselője, Marjeta Cotman a hétfői luxembourgi tanácsülést követően.
A munkaidő-irányelvet, amelyről már 2002 óta vitáznak az EU-ban, együtt tárgyalták a munkaerő-kölcsönzők által közvetített ideiglenes munkavégzés szabályaival. A luxembourgi megállapodás értelmében az ilyen munkavállalót alkalmazása első napjától ugyanolyan jogok illetik meg, mint a munkáltató saját munkavállalóit, de a szabály alól a szociális partnerek közötti megállapodás kivételt tehet.
Az irányelv a tanácsi kompromisszum értelmében a következő fő elemekből áll:
• A heti maximum munkaidő továbbra is 48 óra marad, hacsak a munkavállaló másként nem kérelmezi. Az ilyen kérelmek elfogadására csak olyan tagállamban van lehetőség, ahol erre a tagállami törvények lehetőséget nyújtanak, illetve ahol erről létezik megállapodás a szociális partnerek között.
• Bármelyik tagállam szabadon dönthet a munkahét 48 óránál rövidebb meghatározása mellett. Egyetlen munkavállalót sem lehet arra kötelezni, hogy az így elfogadottnál (azaz maximum 48 óránál) többet dolgozzon.
• “Opt-out”-ra, azaz a 48 órás munkahét alapszabálya alóli kivételre, különleges körülmények között van lehetőség. Nem írhat alá többletmunkaidőre vonatkozó kérelmet például az a munkavállaló, aki egy hónapnál rövidebb ideje dolgozik az adott munkahelyen, a munkaadó pedig köteles számon tartani a többletmunkaidőt. Az irányelv-tervezet határozottan tiltja a többletmunkaidő kérelmet nem aláíró munkavállalók bárminemű hátrányos megkülönböztetését.
• A többletmunkaidőt kérelmezőket az irányelv-tervezet azzal védi, hogy esetükben a munkaidőt heti 60 órában maximálja, amennyiben a szociális partnerek másban nem állapodnak meg.
• Az irányelv-tervezet megkülönbözteti az aktív és inaktív ügyeleti időt is. Abban az esetben, ha az inaktív ügyeleti idő a munkaidő részét képezi, a heti munkával töltött órák száma nem haladhatja meg a 65 órát.
A fentiekből tehát látszik, hogy a munkahét alapszabályként nem haladhatja meg a maximum 48 órát. Kivételek létezhetnek az alapszabály alól, ám ezekre is csak akkor van lehetőség, ha azt a munkavállaló kéri és a tagországban a szociális partnerek között létrejött megállapodások ezt lehetővé teszik.
A tanács a munkaidő-irányelv (2003/88/EC) módosítását először 2004-ben kísérelte meg. A jelenlegi kompromisszum az irányelv-javaslat második tanácsi olvasatát tükrözi. Az együttdöntési eljárásnak megfelelően a megállapodás ezek után az Európai Parlament elé kerül  ősszel. Spidla biztos a témával kapcsolatos nyilatkozatában elmondta, hogy véleménye szerint a megállapodás jelenlegi formájában kiegyensúlyozott és reméli, hogy az Európai Parlament képviselői még a francia elnökség idején, többséggel tudják majd elfogadni.
Forrás: mti/ec.europa.eu
http://www.operativprogram.hu/unios_munkaido_iranyelv/
Publikálta
Széles Katalin,, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány