|
Tavaly 341 milliárd forintot használt fel a Munkaerőpiaci Alap az álláskeresők pénzbeli juttatásaira, a különféle elhelyezkedést segítő programokra, valamint egyéb, az alap forrásaiból megvalósítandó célokra - derül ki a most elkészített éves összesítésből.
A legtöbb pénzt a pénzbeli juttatásokra, így leginkább az álláskeresők járadékára, segélyére költi az alap. Ennek összege a múlt évben több mint 90 milliárd forint volt. Nagyságrendben ezt a tételt a központi költségvetésnek átadott több mint 61 milliárd forint követi. Ebből a pénzből finanszírozzák az önkormányzatok az álláskeresők járadékára, segélyére nem jogosult személyek rendszeres szociális segélyét, illetve a részükre szervezett közcélú munkát.
Az alap 52 milliárd forinttal járult hozzá a rehabilitációs célokhoz, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához. Ezen felül csaknem 5 milliárd forinttal segítette az olyan beruházásokat, amelyek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, illetve különféle rehabilitációs célú programok megvalósítását szolgálják. Jelentős tétel az elhelyezkedést segítő, úgynevezett aktív eszközök finanszírozása. Erre az elmúlt évben csaknem 49 milliárd forintot fordított az alap. A legnagyobb létszámban az elhelyezkedési lehetőségeket javító különféle képzésekben vesznek részt az álláskeresők. (Két képzési program zárult le az idén, melyeknek célja a régiók emberi erőforrásának fejlesztése volt.)
Régóta sikeresek az ugyancsak az önkormányzatok által a települési feladatokra szervezett közhasznú munkák is, a hátrányos helyzetű területeken, ahol igen kevés a más munkalehetőség, ez fontos foglalkoztatási forma. Ugyancsak jól bevált aktív eszköz a bértámogatás, ennek lényege, hogy az alap bizonyos ideig átvállalja a munkáltatóktól az alkalmazott álláskeresők bér- és járulékköltségeinek egy részét.
A szakképzésre, felnőttképzésre - az aktív eszközöknél a képzésre fordítottakon kívül - több mint 25 milliárd forintot használt fel a múlt évben az alap. A szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer működtetésére külön 2 milliárd forintot fordítottak. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működéséhez, fejlesztéséhez több mint 22 milliárd forinttal járult hozzá az alap. Az Európai Unió támogatásával indított programok társfinanszírozása csaknem 10 milliárd forintot igényelt.
A közjellegű munkának van még egy harmadik formája is, ez a közmunka. A közmunkákat nem csak az önkormányzatok szervezik a települések köztisztasági, épület felújítási vagy akár szociális gondozói feladataira, de azok szervezésében, a költségek egy részének finanszírozásában részt vesznek különféle állami intézmények, társaságok is.
Ilyen közhasznú munkákat szerveznek különféle környezetvédelmi, erdőgazdasági, útkarbantartási, árvíz- és belvízvédelmi feladatokra. A múlt évben az alap több mint 7 milliárd forinttal járult hozzá az ilyen közmunkák finanszírozásához. A Start program járulékkedvezményéhez csaknem 6 milliárd forinttal járult hozzá az alap a múlt évben. (Enyhítheti az elmaradott térségek foglalkoztatási problémáit az a hazánkban ma még újszerű foglalkoztatási forma, amely máshol évek óta sikeresen működik.)
Az alap finanszírozását lényegében a munkáltatók és a munkavállalók által a bruttó bérek után teljesítendő 3, illetve 1,5 százalékos szolidaritási befizetés jelenti. Ez az úgynevezett munkáltatói és munkavállalói járulék a múlt évben csaknem 202 milliárd, illetve 92 milliárd forint bevételt jelentett az alapnak. A munkáltatók által teljesített szakképzési hozzájárulás csaknem 37 milliárd forintos, a rehabilitációs hozzájárulás csaknem 14 milliárd forintos bevételt eredményezett.
Az alap az idén már csaknem 400 milliárd forint kiadást és bevételt tervezett. Ez az összeg az alap 1996. évi létrehozásakor még 100 milliárd forint alatt volt, 2002-ben már átlépte a 200 milliárd forintot.
Forrás: Piac és Profit on-line
|
