Az élelmiszerek és az energia árának emelkedése márciusban átlag 3,6 százalékra tornázta fel az inflációt az euróövezeten belül. „Az inflációs ráták elég hosszú ideig kitarthatnak” – mondta Lukasz Papademosz, az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke, amikor az EP ben előterjesztette az EKB éves jelentését. Ennek kapcsán Robert Goebbels (szocialista, luxemburgi) és Gunnar Hökmark (néppárti, svéd) képviselők nyilatkoznak az EP weboldalának.
Az Európai Monetáris Unió (EMU) 1999-es létrehozása óta most kúsztak a legmagasabbra az inflációs ráták az Európai Unióban. 2008 márciusában átlag 3,6 százalékra rúgott az infláció az euróövezet tagállamaiban, és 3,8 százalékot mértek az Európai Unió egészében. Utoljára 2007 szeptemberében volt az EKB által kívánatosnak tartott 2 százalék körüli az infláció az euróövezeten belül.
Elszabaduló élelmiszer- és energiaárak: inflációgerjesztő hatás
Gazdasági elemzők szerint az infláció szeptember óta tapasztalt meglódulásáért elsősorban az élelmiszer- és energiaáraknak a nemzetközi piacokon érezhető elszabadulása a felelős. „A kínaiak és egyéb országbeliek elkezdtek húst enni: a szarvasmarha tenyésztés teszik ki a mezőgazdasági termelés 60 százalékát” – mondta Robert Goebbels.
„Valójában még mindig elég alacsony az infláció a piacokon való nagyobb versenynek és a globalizáció számos hatásának köszönhetően. Ha az inflációs ráták emelkedtek is az elmúlt másfél év alatt, azok még mindig összehasonlíthatóak a 10 20 évvel ezelőtti rátákkal” – vélte Gunnar Hökmark.
Inflációs szakadék: Hollandia 1,9%, Szlovénia 6,6%
Továbbra is nagyok az euróövezeten belüli inflációs különbségek. Amíg a legalacsonyabb rátával Hollandia (1,9%) és Portugália (3,1%) büszkélkedhet, addig Szlovéniában (6,6%) a legnagyobb az infláció. A nem euróval fizető tagországok közül az Egyesült Királyságban a legalacsonyabb (2,5%), Lettországban (16,6%), Bulgáriában (13,2%) és Litvániában (11,4%) pedig a legmagasabb a pénzromlás mértéke.
„Nem véletlen, hogy új tagállamaink némelyikében magasabb az infláció. Jó lehetőségeik vannak a nagyobb növekedésre. Az új tagállamok növekvő gazdaságainak épületekre, új gyárakra, új beruházásokra van szükségük, ami megnöveli a keresletet. Gazdasági szerkezetük nem képes megbirkózni azonban a növekedéssel, s így EU szerte növelik az inflációs átlagot” – érvelt Gunnar Hökmark.
„A nemzeti inflációs különbségek részben az adminisztratív áremelkedéseket, az emelkedő adókat, a kormányok helyi áremeléseit tükrözik. Luxemburg például évente kétszer indexálja egyes közszolgáltatások árait. Ezért magasabb az infláció Luxemburgban, mint egyes környező országokban” – magyarázta Robert Goebbels.
Mit tehet az EU és a tagállamok?
„Az EU-nak egy időre be kellene szüntetni az áfa emelését. Az Európai Bizottság arra kéri az új tagállamokat, hogy emeljék a gáz, az olaj, és a dízel árának jövedéki adóját az uniós adóharmonizáció érdekében. Az Európai Bizottságnak az adóemelés és az adminisztratív árak emelésének elkerülésére kellene törekednie” – szögezte le Robert Goebbels.
„A kormányok hosszú távon létfontosságú szerepet játszhatnak az infláció és a kamatok egyidejűleg történő alacsonyan tartásában. Reformokra van szükség a különböző ágazatokban megvalósuló megfelelő verseny érdekében és a hatóságok ellenőrzés alatt tarthatják az államháztartást, megakadályozván a pénzromlás gerjesztését” – hangsúlyozta Gunnar Hökmark.
Kamatlábak és infláció
Egyes közgazdasági elméletek szerint nőhet az infláció, ha több pénz van forgalomban a piacon. Ugyanezen az elven, ha pedig nőnek a kamatlábak, csökken a beruházási hajlandóság, hiszen az emberek bankokban fialtatják pénzüket. A magas kamatlábak „elszippanthatják” tehát a pénzt a piacról, fékezvén a gazdasági növekedést.
„Az EKB kezében lévő egyetlen eszköz az infláció leküzdése érdekében a kamatlábak megváltoztatása. Remélem azonban, hogy megtartják a jelenlegi négy százalékot. A behozott infláció ellen nem lehet a kamatlábak emelésével küzdeni” – vélte Robert Goebbels.
Bérek és infláció
Az áremelkedésekkel párhuzamosan a munkavállalói szakszervezetek rendszerint béremelést követelnek. A növekvő fizetések azonban – egyes vélekedések szerint – áremelkedésekhez vezethetnek, következésképpen inflációgerjesztő hatásúak. „Az unió feladata megvédeni az egyszerű emberek vásárlóerejét. Ám ez az ár bér spirál felgyorsulásához vezethet” – így Robert Goebbels.
„Az uniós polgárok vásárlóereje általában növekszik, főként a gazdasági növekedésnek köszönhetően. A vásárlóerő növekedését bizonyos mértékig ellensúlyozzák az ezt követő áremelkedések. Abszolút mértékben azonban még mindig többet vásárolhatunk, mint korábban” – vélekedett Gunnar Hökmark.
Júniusban újra az EP gazdasági és monetáris szakbizottságának vendége lesz Jean Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke. Ez az egyetlen alkalom, amikor az EKB elnöke egy demokratikusan megválasztott testületnek beszámol.
Forrás: EUROVOX REF: 20080428STO27727
|
