|
Az európaiak összességében elégedettek, de munkájukat túl stresszesnek tartják – derül ki a 2007. február 26-án megjelent közvélemény-kutatásból.
Az Eurobarométer felmérés eredményei egy európai szintű – a szociális jólétről szóló - vita elindításával egyidőben láttak napvilágot, hogy hozzájáruljanak a „szociális helyzet számba vételéhez”.
A felmérés szerint Európában a dánok a legelégedettebbek, 97%-uk vallotta magát „boldognak”. A dánokat a hollandok, a belgák, az írek és a svédek követik a listán, majd, nem sokkal lemaradva, a luxemburgiak és a finnek. Az angolok a 92 %-os eredménnyel boldogabbnak bizonyultak francia (90%) és német (82%) társaiknál.
A felmérés egyik szerzője, Frederic Lerais szerint a boldogsági mutató már önmagában is jelentőséggel bír. "Amikor az emberben tudatosul, hogy a környezetében élők 95%-a boldog, ez őt magát is boldoggá teszi" - állítja Frederic Lerais és szerzőtársa, Roger Liddle.
Az újonnan csatlakozott országokat is bevonták a felmérésbe és kiderült, hogy Romániában és Bulgáriában élnek a legboldogtalanabb európaiak. A román megkérdezettek 60 %-a, a bolgár megkérdezetteknek pedig 39 %-a vallotta magát boldognak, bár a felmérést novemberben és decemberben, azaz az uniós csatlakozásuk előtt végezték.
Ha magára a közvélemény-kutatásra alapozni lehet, elmondhatjuk, hogy az európaiak boldogabbak, gazdagabbak és tovább élnek, mint elődeik. A nők függetlenebbekké váltak, a válási statisztikák pedig megduplázódtak egyetlen generáció alatt.
"Az elégedettség és a boldogságérzet Európában a legmagasabb a világon" mondta Lerais.
"A várható átlagéletkor nőtt és még tovább emelkedhet, mint ahogy annak az esélye is, hogy egészségesebb és hosszabb életet éljünk".
A 25 tagú EU átlagában tavaly a megkérdezettek 86%-a volt viszonylag elégedett a magánéletével és a mindennapi környezetével, 83%-a volt megelégedve saját életszínvonalával, 77 %-a az orvosi ellátással és 71 %-a a helyi iskolákkal. Ugyanakkor csak a megkérdezettek fele, azaz 51%-a ítélte meg úgy, hogy a szociális jóléti rendszer megfelelő mértékű biztonságot nyújt számára.
A munka világában jelentősek a változások. A jelentés szerint a leginkább fejlett EU tagállamok gyorsan átlépnek az iparosodás utáni fázisba: az összmunkahelyek számához képest átlagosan csak 5%-ot képvisel a gyártóipar.
A jelentés szerint a változások új foglalkozási megoszlásokat eredményeznek, hiszen a már létező foglalkozások több mint fele magas fokú képzettséget igényel, míg a munkavállalók egyharmada csak nagyon alacsony képzettséggel rendelkezik. A nők túlnyomó többségben vannak jelen az alacsony képzettséget igénylő szolgáltatóiparban, a férfiak és nők közötti fizetést és a karrierben történő előrelépést érintő különbségek pedig továbbra is fennállnak.
A tanulmány alapján a megkérdezettek 41 %-a szerint túl megerőltető és stresszes a munkája és csak 34 % -uk volt ellentétes véleményen.
Az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso szerint a szociális helyzetfelmérésre azért van szükség, hogy keretet nyújtson a szociális politikák kialakításához.
"Az Európai Unió célja jelenleg az, hogy a globalizáció korában képessé tegye Európa polgárait jólétük, a társadalmi szolidaritás és biztonságuk növelésére" - mondta.
"Mindezt nem tehetjük megfelelő módon anélkül, hogy ne rendelkeznénk a társadalmainkban zajló folyamatok értelmezését segítő, közös hivatkozási kerettel, sem pedig anélkül, hogy közös véleményt alkotnánk arról, milyen valószínű hatásai lehetnek az előttünk álló nagy társadalmi kihívásoknak."
A mindeddig példa nélküli feladat egy konzultációs dokumentumra, az Eurobarométer közvélemény-kutatásra és egy külön weboldalra fog épülni.
"Amennyiben megfelelő eredmények születnek, azokat fel tudjuk használni a következő politikai kezdeményezésekhez" - írta a Bizottság egyik nyilatkozatában.
Az Eurobarométer közvélemény-kutatás megtalálható a Eurobarometer: EU public opinion honlapon.
http://www.eubusiness.com/Employment/eurobarometer.92
|
