A magyar tejipari feldolgozás iparszerűen, az 1882-83 években kezdődött. Nagyiparrá az első világháború után alakult ki.
A szakszervezeti mozgalom csirái a XX század elején bontakozott ki. Az ÉDOSZ megalakulásával egy időben. Ekkor tejszövetkezetekben dolgoztak a „tejes dolgozók”. A dolgozói tömörülés elsősorban a szakmunkások körben indult meg, illetve azon munkacsoportok között, akik fizikai munkát végeztek. A második világháború után, államosítottak minden magántulajdonban lévő tejüzemet.
Ekkor az országban a tejipari vállalatok alakultak megyénként. Tejipari Tröszt rányitása alá kerültek a tejfeldolgozások, vállalatok. A 1960-70 években a szakszervezet szervezettsége 80-85 % volt, de volt, ahol ennél magasabb is. A 1998-90 években elkezdődött az élelmiszeripar privatizációja, így a tejipar sem marad ki ebből a folyamatból. Megjelentek a külföldi nagy tejfeldolgozó cégek és vállalatokat vettek meg. Ebben az időszakban a foglalkoztattok száma 16000 ezerre tehető. Az ÉDSZ jelenleg a jelentősebb magyarországi tejfeldolgozásban érdekelt cégek 95 % -nál jelen van. Az igazi bázisunk a multinacionális vállalatoknál van.
Kezdeményezzük a munkáltatók felé az Élelmiszeripari Ágazati Párbeszéd Bizottságon belül a Tejipari Szakágazati Párbeszéd Bizottság létrehozását, melynek célja, hogy intézményesítsük a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviselet közötti párbeszédet. ? Együttműködésünket kinyilvánítjuk a munka világával kapcsolatos kérdésekben. Célunk a folyamatos együttműködés révén a szociális és szakmai párbeszéd erősítése a szakágazatban. ? A szociális partnerek közös gondolkodása csak pozitívan hat a gazdálkodó szervezetekre is. A fenti célok eléréshez együttműködésünket ajánljuk fel.
Az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások során az Európai Bizottság többször kiemelte a magyar középszintű érdekegyeztetés hiányosságából adódó problémákat, ezért a magyar kormány – Phare-projekt keretében – 2000-től elkezdte az ágazati szintű szociális partnerek együttműködésének intézményesítését. A megalakult bipartit ágazati párbeszéd bizottságok az ágazat-specifikus kérdések megvitatására hivatottak, befolyást gyakorolhatnak a hazai kérdésekre és bekapcsolódhatnak az európai szintű ágazati bizottságok munkájába is. A magyar élelmiszeriparban 2003. július 15-én az élelmiszeripar két reprezentatív ágazati érdekképviselete (az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉDOSZ), valamint az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ)) létrehozta az Élelmiszeripari Ágazati Párbeszéd Bizottságot (ÉÁPB). A Bizottság összetételét illetően a Felek abban állapodtak meg, hogy azok a szakágazatok delegáljanak tagokat, ahol a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt működik az érdekképviselete. Ennek megfelelően a Bizottság munkavállalóinak oldalát az ÉDOSZ és 11 szakágazati szakszervezet, a munkáltatói oldalát pedig az ÉFOSZ és 11 munkáltatói szakágazati érdekképviselet képviselői alkotják. A szakágazati érdekképviseletek létrehozhatják szakágazati párbeszéd bizottságukat. Időrendi sorrendben a sütőiparban, a konzerviparban, a húsiparban, a cukoriparban és az édesiparban alakult meg a szakágazati párbeszéd bizottság. 2005. végén a hűtőipari szakmai szövetség és a szakágazati szakszervezet is úgy döntött, hogy csatlakoznak a konzervipari bizottsághoz, így megalakult a Tartósítóipari Szakágazati Párbeszéd Bizottság. Az ÉÁPB és a szakágazati bizottságok autonóm szervezetek. Tagjaik kölcsönösen a konstruktív együttműködésre törekednek. A Bizottság célja: • együttműködés a munkaadók és munkavállalók közös céljainak kialakításában. • közös álláspont kialakítása az ágazatot érintő legfontosabb gazdaságpolitikai kérdésekben és azok közös képviselete. • kétoldalú együttműködés az ágazati kérdések együttes megvitatásában, közös akciókban, képzésben, projektek megvalósításában és a nemzetközi tevékenységben. • a munka világát érintő kérdések egyeztetése.
A Bizottság feladata: • a folyamatos párbeszéd, az együttműködés részletes intézményi és szervezeti feltételeinek kidolgozása, • a szakágazati bizottságok létrehozásának ösztönzése az ágazatban, • egyeztetés a Munka Törvénykönyve további módosítási munkálataiban, • a szakágazati kollektív szerződések létrehozásának támogatása, segítése, • közös fellépés az ágazat jövedelmezőségi és foglalkoztatási viszonyainak javítása érdekében.
A Bizottság hatásköre: Konzultációkat folytat: • az ágazat jövedelmezőségi és foglalkoztatási viszonyairól, • az európai uniós felzárkózással és csatlakozással összefüggő kérdésekről, • a munkavédelem és foglalkoztatás-egészségügy témaköréről, • a munkaügyi kapcsolatrendszer továbbfejlesztésével összefüggő teendőkről, • az ágazati jogszabály-tervezetekről, stratégiákról.
Kétoldalú tárgyalásokat folytat, illetve felhatalmazás esetén megállapodhat: • a munkaügyi érdekviták rendezéséről, • a(z) (szak)ágazati minimálbérről és bérajánlásról, • a munkahelyi szociális ellátásokról, • a kollektív szerződésről.
Az Élelmiszeripari ÁPB 2007-ben több, mint 11 millió Ft.-ból gazdálkodott. Ebből konferenciákat szervezett, bizottsági ülések keretében foglalkozott a (szak)ágazatok problémáival, tanulmányokat, szakértői anyagokat készítetett és ágazati szintű nemzetközi kapcsolatait ápolta. Az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló törvény jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van, de elfogadása után az ÁPB-k finanszírozása normatív alapon fog történik.
Ványa Magdolna- Nagy Bernadett
|