Hoffman hűtlen híveihez
A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az 1998. valamint a 2002. évi gyakorlatához híven idén is gazdaságpolitikai vitafórumra hívta területe választókerületeinek országgyűlési képviselőjelöltjeit. Dr. Kupcsok Lajos főtitkár még februárban értesítette a pártszervezetek megyei elnökeit a helyszínekről és az időpontokról. Az egyes résztvevők is idejekorán invitáló levelet kaptak, a párbajra. A helyi hírközlő szervek útján pedig időben közölték, hogy a 12. számú választókerületi a rendezvényt április 3-ára hívták össze Szigetszentmiklóson a Városi Könyvtárba. A lakosság sorsát az elkövetkező négy esztendőben alaposan befolyásoló döntést, azaz a megfontolt voksolást előkészítő program fontosságát jószerével csak a szocialista szimpatizánsok vették komolyan. Jól jelezték ezt a környéket beborító MSZP plakátok és a bejárat előtti téren a jelöltjüket hirdető jókora molinó. Az előtérben és az előadóterem székein is mindenütt ott virítottak a szegfű-logós kiadványok. A hallgatóság döntő többsége pedig Varju László OK feliratú piros kitűzőkkel dekorálva várta az előadókat. A központi témákra tíz-tíz percet, míg a lakossági kérdések megválaszolására személyenként egy percet kaptak a jelöltek. A jóelőre megadott témák a következők voltak: ? az államadósság mértéke és hatása a magyar gazdaságra, ? adópolitika, mint a versenyképesség növelésének legfőbb eszköze, ? munkanélküliség, foglalkoztatottság, ? bér- és jövedelempolitika az állami szektor és a versenyszektor vonatkozásában. Mindenki értetlenül állt a kampányában sokszor a durvaság határáig elmenő, populista szólamokat hallató és Kövér László támogatásával kampányoló Fidesz-Kereszténydemokrata Hoffman Pál távolmaradó megfutamodása előtt. Az egykor méltán megbecsült sportember néhai kapusként elfelejtette, hogy aki 1-es számú mezzel kiáll a háló elől, az halára ítéli a saját csapatát. A MIÉP-Jobbik kedélyeskedő jelöltjétől, dr.Koós Ferenctől szinte mást sem lehetett hallani csak azt, hogy Én ehhez nem értek, fogalmam sincs róla, de adják a feladatot a pártom kezébe, majd az megoldja! Az iskolában ilyen feltételekért biztosan szekundát osztogatna a tanár úr. Az MDF részéről megjelent Droppa Béla mint mondta, járatos a társadalmi gondok megoldásában. Mert véleménye szerint, harmadik generációs fogászcsalád tagjaként igazán belelát az emberek mindennapi problémáiba. Pedáns pályakezdő politikus arcát mutatta, ugyanis minden a számára előre megírt - választ precízen fel akarta olvasni. Emiatt jócskán időzavarba került. Ám becsületére legyen mondva, tőle telhetően valamennyi témához hozzászólt. Kuncze Gábor szemmel láthatóan a kampánytól már kissé kifáradtan, de a megszokott könnyed-dörmögő stílusában pártelnökhöz méltó válaszokat adott az országos politikai kérdésekre. Igaz, a helyi ügyekben olyannyira nem volt naprakész, hogy még Lakihegy nevét is felcserélte Lakitelekkel. Azt azonban senki sem vitatta a hallgatók közül, hogy változatlanul kiválóan alkalmas pártja vezetésére és a liberális eszmék képviseletére, listavezetőként bejutva a Tisztelt Házba. Varju László jól kihasználta a többiekkel szembeni összehasonlíthatatlan előnyeit annak, hogy négy éve Taksony polgármestere és aktív szervezője, tagja, vagy irányítója a különböző szintű önkormányzati társulásoknak. Sokszor kiállt továbbá az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottságában a kistérség ügyeiért, különösen a Ráckeve-Soroksári Dunaág rehabilitációja megvalósításáért és a szigeti gerincút ügyéért. Így azután természetes, hogy országos- és helyi kérdésekben egyaránt verhetetlennek bizonyult.
|