A Jászkürt Fogadóban pénteken megnyitott kiállítás
előhírnöke a Jászberényi Nyár idei három
hónapos rendezvénysorozatának. Ismét Keleti Éva Príma Primissima-díjas,
világhíres fotóművészünk munkáiból készült válogatás került a falakra. 
Aki benéz a Jászkürt Fogadóba nagy lélegzetet vesz, mert
csodát lát. Törőcsik Marit fiatalon, gyönyörűséges pillanatokban a színpadon
vagy az öltözőben sminkelés közben, színésztársakkal és anélkül, művészi
címlapfotókon és vidám társaságban. Feltűnik néhány pályatársa, Kállai Ferenc,
Tordy Géza, Sztankay István, Fülöp Zsigmond. A mintegy 30 fekete-fehér
fotográfiát csodálva pedig megállapíthatjuk, a színes fotózás sose fogja
felülmúlni a fekete-fehéret.
Sas István, a DMK igazgatója köszöntötte a megnyitóra
érkezetteket. Felvillantotta Keleti Éva tavalyi kiállításának emlékét, melyen a
két színész óriás, Ruttkai Éva és Latinovics Zoltán színpadi alakításainak
egy-egy pillanatát, életét, művészetét láthattuk.
Szilágyi Tibor Kossuth-díjas, Kiváló művész azzal kezdte
megnyitóját, hogy szerencsés ez a nap, - a múlt pénteki -, mert az nap nem volt
előadása, így eljöhetett Jászberénybe, a Déryné utcába. Ez pedig egyfajta hívó
szó is volt, hogy egy másik nagy magyar színészről is megtudhasson valamit.
Amikor kiderült, hogy Déryné családja a közelben élt, felidézhette Törőcsik
Mari egyik első filmjét, melyben Dérynéhez fűződő volt a történet.
Szilágyi Tibort mind Keleti Évához, mind Törőcsik Marihoz
több évtizedes kapcsolat fűzi, barátság is, hiszen a művészi fotók
megszületéséhez is valamilyen különleges, szóval le sem írható kapcsolat kell.
A fotós a pillanat művésze, s az kell hozzá, hogy meglássa azt a pillanatot,
amitől a fotózás is művészetté válik.
Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze nagy betegségen van túl, s
fáradhatatlanul dolgozik ma is, éppen Cannes-ban van – mondta el Szilágyi
Tibor. Arról is beszélt, hogy a színház a tökéletes elmúlás művészete, hiszen
egy-egy előadás, egy-egy alakítás arra az estére szól, amikor bemutatják,
eljátsszák. A fotózás pedig megőrzi a pillanatot, amit aztán sokan
megismerhetnek. Keleti Éva olyan fantasztikus fotóművész, aki színház
szerelmese, a színészeknek is fontos társa. Az, amit, és ahogyan csinált hosszú
pályafutása során, az bizalmi kérdés is. Nemcsak egy bájos arc, de a belső én,
a lélek, a gondolat, a tehetség is sugárzik a fotókon. Ezt a pluszt pedig meg
kell találnia annak, aki ilyen szinten képes és akar fotózni, mint Keleti Éva.
– Sokkal többet tud rólunk, színészekről, azokról, akiket fotóz, mint mi magunk
Azokat a csodás pillanatokat tudja kivárni és megörökíteni, amitől maga a fotó
is műalkotássá lényegül át. Olyan empátia, olyan emberismeret van benne, ami
nem adatik meg mindenkinek, akinek kamera van a kezében. Lelke van a fotóinak,
s a fotós lelke is benne van a képekben, amit aztán a kiállítás közönsége is
megtapasztalhat, ha egy kicsit elidőz egy-egy képe előtt – mondta el Szilágyi
Tibor.
Persze Keleti Éva is szót kapott, s először megköszönte,
hogy sok fotós is megtisztelte a kiállításának megnyitását. Valóban minden
valamire való jászberényi fotós ott volt a Jászkürt Fogadó termében. Azt is elmondta Keleti Éva, hogy képei azért
olyan jók, mert nagyszerű emberek álltak a kamerája előtt. A magyar színházművészetből
igyekezett pályája során megörökíteni az értékeset, a nagyszerű művészeket a
XX. század végéről, a XXI. század elejéről, hogy ne a tökéletes elmúlás, hanem
a pillanat értékei maradjanak meg az utódok számára.
|
