A Jász Múzeumban csütörtökön délután ismét könyvbemutatóra gyűltek
össze az érdeklődők. A Jász Múzeumért Alapítvány gondozásában megjelent
kiadvány egyedülálló, hiszen a Jászságról olyan összefoglaló tanulmánykötet
készült, amilyen legutóbb 1942-ben.
A rendezvényen Hortiné dr. Bathó
Edit elmondta, milyen körülmények vezettek a vaskos, nyolc szerző tudományos
dolgozatait tartalmazó könyv elkészítéséhez. Jászberény városközpontja felújítására elnyert uniós
pályázatának kulturális elemei is vannak. Ezek között az egyik egy könyv
kiadása, mely átfogó képet ad a Jászság történetéről, társadalmi, kulturális
viszonyairól, és a 18 településről is ismertetőt tartalmaz. Nos, a beruházások
még nem készültek el, de a könyv igen.
A múzeumigazgató hangsúlyozta,
nagyon fontos volna az iskolákban a helytörténet oktatása, mert a mai gyermekek
nem ismerik szűkebb pátriájuk történetét, hagyományait. A nyolc szerző – Papp Izabella, Buschmann
Ferenc, Besenyi Vendel, Kókai Magdolna, V. Juhász Nyitó Klára, dr.Farkas Ferenc,
dr.Bathó Edit, dr.Selmeczi László - által megírt olvasókönyv számos kuriózumot
tartalmaz, ilyenek a mesék, a népdalok világa. Ebből mindjárt ízelítőt is
kaptak a jelenlévők, Szöllősi Gabriella egy mesét olvasott fel, Bolla János
pedig énekelt néhány népdalt.
A könyv elemző bemutatására
dr.Selmeczi László régész kapott felkérést, aki egyben az egyik szerzője is a
műnek, hiszen a Jászság régészeti kutatásában ő végezte a legjelentősebb munkát
több évtizeden át. Azt hangsúlyozta, hogy a múltat nem eltörölni, hanem
megismerni kell, hiszen az emlékek fűzik össze a családokat, a társadalmat.
Selmeczi László beszélt arról, hogy a Jászságról a legnagyobb jelentőséggel
bíró monográfiát 1943-ban Fodor Ferenc készítette. Azóta az ő műve a Jászság
bibliája. Azonban eltelt 69 év, és a tudományos kutatások számos új eredményt
hoztak, aminek ismerete ma nem nélkülözhető. Ilyen a régészet, hiszen ma már
tudjuk, hogy a Jászságban a honfoglalás előtti időben is számos népcsoport élt.
A régészeti kutatások eredményei teljesen más megvilágításba helyezték a
kistérség múltját.
Olyan területek kerültek a
tudomány látókörébe, amivel Fodor nem foglalkozott. Ilyen a térség természeti
értékeinek tudományos számba vétele, melyet Buschmann Ferenc több évtizedes
munkássága tett lehetővé. A Jászság néphagyományainak, viseleti kultúrájának
feltárása is az utóbbi évtizedek eredménye. A 18 település történetének krónikája
is fontos fejezete a 450 oldalas kötetnek. Tehát olyan mű született meg a
Jászságról, mely a mai kor tudását sűríti, foglalja össze, s az lesz
remélhetőleg a sorsa, hogy újabb kutatások, tudományos eredmények születésével
avul majd el tartalma, illetve bővül az a tudás, amit a nemzedékek a
következőeknek átadhatnak. - A kötet megítélése természetesen az olvasóra van
bízva, kívánom, hogy legyen benne sok örömük – zárta beajánlását dr.Selmeczi
László.
A nemesen egyszerű és elegáns
kötet – az Artander Kft. és a Signál Print Nyomda munkája - bemutatójának zárásaként
Hortiné dr. Bathó Edit elmondta, hogy az uniós pályázat sajátos helyzetet
teremtett a könyv kiadásában. A jászsági gyakorlat szerint a könyvekre
előfizetőket gyűjtöttek, s a beszedett összegből – esetleg szponzorok
támogatásából – tudták a nyomdai költségeket finanszírozni. Most azonban erre
nem volt lehetőség, a pályázat részeként a 2000 darab könyv költségei is ott szerepeltek.
Kikötés volt az is, hogy pénzért árusítani sem lehet!
Így a kiadó úgy döntött, hogy a
könyvből a jászsági települések könyvtárai, iskolái, közintézményei kapnak,
illetve mindazok, akik a kiadó más könyveinek megjelentetésekor az előfizetők
szervezésében sok munkát vállaltak, önkéntes tevékenységükkel a múzeumot is
segítették. A szerzők és a könyvkiadásban tevékenykedők a helyszínen vehették a
könyvet sok jó szó és köszönet kíséretében.
Kiss Erika
|