Amikor a szelvény harmadik
egységén is lekapartam a felületet, és megláttam a két szám - két betű kombinációját,
egy pillanatra a boldogság, az öröm járta át a szívemet. Nyertem! A pillanat
tört része alatt futott végig az agyamon, hogy a kódszám alatt látható
négymilliós autó ugyan jó volna, de a pénz méginkább. Mert ennyi pénzből a
Múltidéző könyvem második kiadását meg lehetne oldani, s maradna még a
következőkre is.
Azonban nem vagyok már kezdő. A
boldogság pillanata után azonnal felmerült, kizárt, hogy én legyek ilyen
szerencsés. Mert még soha semmit nem nyertem, mindenért meg kellett küzdenem.
No, hát ekkor elkezdtem gondolkodni. Az imént vásárolt műsorújság lapjai közt
talált nyereményszelvényt egy olyan cég készítette, melynek nincs túl jó híre.
Számos kálváriáról hallottam már, hogy egyszer meggondolatlanul valaki rendelt
valamit, és azóta nem tud a cégtől megszabadulni, már-már a zaklatás
kategóriába tartozik az esete. A nyereményszelvény alján ott állt, ha adataimat
megadom, akkor a cég állandóan küldi majd új és újabb ajánlatait. No, ez az,
amiből nem kérek!
Azonban a kisördög csak ott
bujkál az emberben. Hátha mégis nyertem, hátha az a szép új autó rám vár.
Milyen jó lenne egy új autó is, suhant át az agyamon, aztán újra a tervezett
könyvek kiadása is. A kétségeket egyetlen úton zárhatom le, gondoltam. Újra
beültem kedvenc serdülőkorú autómba, visszamentem a városba egy újabb
műsorújságot vásárolni. A szelvényt még a kocsiban ülve kiráztam belőle, és a
slusszkulccsal kezdtem el kapargatni a megjelölt felületet.
A lélegzetem is elállt, amikor
ismételten a harmadik kocsi fotója feletti felületen előjött a nyerő
kombináció. Egy napon kétszer is megnyertem a négymilliós autót!
Ekkor ismét a boldogság érzése
kerített hatalmába. Örültem, hogy még nem vagyok abban a szellemi toprongy
állapotban, hogy felüljek ilyen trükköknek! Mert sokan így járnak, s utána nem
tudnak szabadulni a levelezéstől, a felesleges idegeskedésektől, a postaládát elöntő
kiadványáradattól, no meg a csalódástól, hogy nem az övék az autó. Mert
egyetlen vétlen mozdulattal nevünket, címünket a cégek tucatjai kapják meg, s
küldenek mindenféle ajánlatot, melyen csak ők nyernek!
Ismerjük ezeket a
marketingfogásokat, de sokan nem kérünk belőle. Csak egyszer kell felülni
ilyesminek, s aztán jön a csalók hadserege is, aki segélyt hoz, de a nagy
címletű pénzből vissza kell adnunk neki, s ki tudja, mi történik utána.
Leütnek, kirabolnak, becsapnak házaló kereskedők idős embereket, akik nem
tudják megítélni, hogy a szívjóság nem ennek a mai világnak a jellemzője. Hát
ebben a világban jó annak is örülni, ha rájövünk, nem hagytuk magunkat hülyére
venni!
Kiss Erika
|