|
Vasárnap igazi szép tavaszi nap volt, szinte csalogatta az
embereket egy jó sétára az utcára, kiskertbe, vagy éppen kerékpározásra. A
jászberényi főtéren is elkezdődött a pakolás, színpad, alkalmi sátorok felállítása. A
városháza előtt mikrofonok, zsinórok kerültek a járdára, majd a vendégek is
érkeztek sorban. A Város Napját ünnepeli Jászberény immár 1993 óta minden
április 3-án. Azt a napot, amikor 1849-ben a teljes magyar hadvezetés és
Kossuth is itt tartózkodott és a tavaszi hadjárat stratégiáját még egyszer
átbeszélték, a feladatokat elosztották.
Az ünneplők hosszú sorban
vonultak fel. A Rácz Aladár Zeneiskola fúvós csapata Jászapátiból érkezett,
akiket pompomlányok követtek, majd a Viganó Alapfokú Művészeti Iskola kisebb és
nagyobb, viseletbe öltözött csoportjai. Különböző katonai hagyományőrzők –
íjászoktól a lovas huszárokig – látványos részei voltak a menetnek. A
felvonulók között ott volt Gyimesfelsőlok küldöttsége is, akik
testvértelepülési kapcsolatokat ápolnak Jászberénnyel, de a helybeli
cserkészek, a tavaszi hadjárat útvonalát minden évben végigjáró katonai
hagyományőrzők szerte az országból, a Görgey Kör tagjai, a Magyarország
Felfedezői Szövetség képviselői is.
A Himnusz hangai után Kárpáti
Zoltánné nyitotta meg a rendezvényt. Szabó Tamás polgármester köszöntőjében
kitért arra, hogy Jászberény e napon a közösséget, az együvé tartozást ünnepli.
Kifejtette, hogy jó döntés volt április harmadikát választani a Város Napjának,
hiszen a dicső múlt egy jeles eseménye ma is méltó ünneplésre. Ilyen napon
tulajdonképpen az itt élők ünneplik magukat és bölcs elődeiket. A városnap
számadás is egyben, megnézhetjük, hogy amit vállaltunk teljesítettük-e. E szép
tavaszi napon a szépséget, a megújulást is ünnepelhetjük, de a tudást, az
ismeretet, a teljesítményt is, amit elértünk, megteremtettünk.
Az ünnepség szónoka ismét Katona
Tamás történész volt, aki hazajár hozzánk, hiszen számos őse jászberényi.
Felelevenítette 1989-es emlékeit, amikor a katonai hagyományőrzők – akkor még
csak tizenegyen - első alkalommal járták végig a Tavaszi hadjárat útvonalát Hatvantól
Vácig. Mára a katonai hagyományőrzés széles körben kiterjedt. Mivel az idei
április harmadika egy másik esemény, Teleki Pál miniszterelnök tragikus halála
hetvenedik évfordulója is, így beszédében többször vont párhuzamot, történelmi
összehasonlítást. Azt említette, hogy Teleki Pál pályafutása során
szabadságjogokat akart biztosítani magyaroknak és nem magyaroknak egyaránt. Azt
kereste a nemzetek között, ami összetartja őket. Modern társadalom eszményt
hirdetett hittel, szeretettel. Ezt kell ma is elérni, és hinni kell, hogy
tartósan meg tudjuk csinálni – mondta Katona Tamás.
-
Emlékezzünk arra, hogy 1848-49-ben a magyar
forradalom oldalán több nemzet is állt, de a történetírás ezt másként adta az
utókor tudtára. Fontos azt kiemelni, hogy melyik nemzet mit ért el, mit
teremtett, s nem azt, hogy mikor bukott nagyot. Európának meg kell értenie, mi
is részesei vagyunk, ugyanúgy, mit a szerencsésebb történelmű, fejlődésű
országok. Védtük Európát nem egyszer a történelem során. Most pedig európai,
polgári Magyarországot, egy élettel teljes országot akarunk, ami nem kisebb
feladat annál, ami eleink számára is áhított cél volt. Szorgalmas kisemberek
országa a mienk, olyanoké, akik többször is újjáépítették hazájukat. Széchenyi,
Kossuth, Deák, Eötvös, Görgey országa a mienk, akikre büszkék lehetünk. Ők (is)
a nemzetet szolgálták, s e szolgálat kötötte őket össze. Ez az ország, reméljük
sikeres lesz a jövőben is. A történelem viharai már rég elvonultak. Most csak
rajtunk múlik, hogy céljainkat megvalósítsuk.
Katona Tamás szavai után a
koszorúzási ceremónia kezdődött. Először a városháza falánál a gyermekhősök
emléktáblájához, aztán a bíróság falánál a bronz domborműhöz kerültek koszorúk.
Utána Josef Wisoczky emléktáblájánál állt meg az ünnepi menet, majd a 48-as emlékmű
elé kerültek koszorúk.
|
