Bálint Péter, a kórház ügyvezetője köszöntőjében utalt az egészségügy nehéz helyzetére, amikor azt mondta, hitet, reményt és szeretet tudnak adni a betegeknek, s ez sem kevés a mai pénztelen világban.

Első előadó Kovácsy Zsombor volt, aki a már megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke volt. Örömmel vette a meghívást, hiszen hazajön Jászberénybe, s megtisztelő számára, hogy itt számon tartják munkásságát. Arról szólt az előadása, miként lehet megelőzni a pereket, a kártérítéséket. Az utóbbi tíz évben ezek hazánkban is ismertté váltak, mert a nyilvánosság széles teret kap. Pedig nincs több műhiba, mint korábban, csak most mindegyikről tudunk, a médiumok beszámolnak róluk.

Az egészségügyi kártérítési ügyekről nemzetközi kitekintést adott. Ebből kiderült, hogy Magyarországon nagyságrenddel kisebb az ilyen esetek, de a kártérítések száma is, mint máshol a világban. Azonban a betegelégedettségre való törekvés fontos szempont a mi kis, sok sebből vérző egészségügyünkben is. A problémák megelőzése talán a legfontosabb, hiszen ha orvos és beteg szót ért egymással, sok esetben nincs pereskedés. A XXI. század betegeinek jelentős része tájékozott, az internetről mindent elolvas, megnéz, így meglehetősen könnyű a kommunikáció, a szóértés. Van egy betegcsoport, melynek hozzátartozói az ápolási hiányosságok miatt tesznek panaszt, s vannak az ellátás rendszerében, szervezésében is olyan hiányosságok, melyek nézeteltéréshez vezetnek.

A műhibaperek megelőzéséhez elkerülhetetlen a betegek részletes tájékoztatása, s ennek papíron is nyomának kell lenni. A ma orvosának kommunikációs képzése szintén szükséges, és az intézmények panaszkezelési stratégiája is fontos. Ezek a mai kor kihívásai. A legolcsóbb megoldás a betegbarát intézkedések sora, a megfelelő informálás, a panaszok alapos kivizsgálása. Hazánkban évente tízes nagyságrendű azon esetek száma, melynek végén műhibaper indul, mert a felek meg tudnak egymással egyezni, s nem mennek a bíróságra.

Ezt követően kilenc olyan előadás hangzott el, melyek a legújabb tudományos kutatások eredményeit vették számba, ismertették a vastagbél műtétektől a különböző fertőzéseken, új fertőző betegségeken át azok terápiás kezeléséig. Izgalmas volt hallani, hogy a cukorbetegek inzulinos kezelése bizonyos esetekben daganatos folyamatokhoz vezethetnek.

Nagyon izgalmas volt Szabó Tamásnak a kórház egykori vezetőjének, a Felső-Jászság országgyűlési képviselőjének, Jászberény polgármesterének előadása is. Ez mostani tevékenységének egyik fontos területe, hiszen az egészségpolitika mindenkit érdeklő és érintő kérdés.

-         A kormányzat Semmelweis-terve elkészült, szakmai és társadalmi vita alatt állt, ezért hasznos a mai fórum – kezdte Szabó Tamás ismertetőjét. Bemutatta, hogy az egyes országok egészségügyi kasszája miként részesedik a javakból. Ebből az összehasonlításból kiderült, hogy hazánk sajnálatosan nagyon keveset áldoz az egészségügyre, az európai átlagtól 2,1%-kal vagyunk elmaradva. Ez forintosítva mintegy 600 milliárd forintot jelent, ami óriási összeg, hiszen az ágazatra most 1200 milliárd forint jut.

Szabó Tamás részletesen szólt a 2011-es költségvetésről, s benne az egészségügyben várható változásokról. – A 2011-es évi a talpra állás költségvetése – mondta a képviselő. – Az egészségügyi kassza hiányának rendezése érdekében történnek majd lépések. A következő évben az átalakítás feltételeinek megteremtését szeretnénk elérni, hogy 2012-ben a szükséges változtatások elkezdődhessenek. Ennek tükrében az egészségügyre 2011-ben 1 254 milliárd forintot szán a kormány. Ez több, mint az idei keret. A növekedést elsősorban a kórházi szolgáltatások fejlesztésére tervezik. Több jut majd a gyógyító, megelőző szolgáltatásokra, mely területen mintegy 70 milliárdos növekedést mutatnak a számok.  A háziorvosi ellátásra szintén több forrás jut a tervek szerint. E téren a szűrésekre, népegészségügyi programokra, a gyógyszerhasználat pozitív irányú elmozdulására lesz lehetőség, illetve ez irányú elmozdulást várnak.

Szabó Tamás hangsúlyozta, hogy az alapellátás ösztönzése, a kórházi rendszer átalakítása, a kapacitások áttekintése és ésszerű meghatározása, az egészségügyi életpálya-modell kialakítása, az adminisztráció csökkentése, a patikaműködtetés, a gyógyszerellátás szabályozása azok a területek, melyek a változtatás első elemei. 

A Szent Erzsébet Kórház jövőjének meghatározása is igen fontos, így erről is részletesen szólt a képviselő. Az is tervben van, hogy a háziorvosok iparűzési adóját megszüntessék, ami egyfajta könnyítés lesz számukra. Ezt helyileg lehet szabályozni, de törvény is születhet erről.

A kórház ügyével kapcsolatban Szabó Tamás elmondta, e területen strukturális változtatás van napirenden. A koncepció lényege, hogy 9 térség kórházi ellátását kell megszervezni. Ebben a struktúrában Jász-Nagykun-Szolnok megye az egyetlen, melyet „szétszednek”. Azaz, három régióhoz fognak kórházai tartozni. Jászberény a Dél-Pesti  régió aktív kórháza lehet a legfrissebb információk szerint.

-  A Szent Erzsébet Kórház aktív kórházként kell, hogy működjön, s ennek érdekében történnek lépések itt. A négy alapszakma és a sürgősségi ellátás feltételei megvannak, de szeretnénk a CT-t is üzemeltetni, ami elengedhetetlen. Ehhez a város partner, de a pályázati lehetőségeket is figyelni kell. A koncepció még nem teljesen kiforrott, egyeztetések zajlanak még, de ez körvonalazható a mai napon, zárta tájékoztatóját Szabó Tamás.

Kiss Erika

Publikálta null