Ráday Mihály kérésére háromszor
is, elhangzott csütörtökön este Jászberényben, az Andrássy Rendezvényház
konferenciatermében, hogy városvédőnek lenni jó! Ezt a fiatal városvédők állapították
meg idei táborozásuk alkalmával, s adták tudtára az idősebbeknek, a Város- és
Faluvédők Szövetsége XXIX. Országos Találkozóján. De menjünk sorjában, mert az
események korábban kezdődtek.
Tavaly a Rácalmáson rendezett
találkozón vette át a Jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesület a vándorbotot
azzal, hogy idén ők rendezik a szakmai konferenciát. Készültek is tisztességgel, így szerdán
koradélután az ország minden szegletéből
– Soprontól Kisvárdáig – érkezett küldöttek, mintegy 220-an, részesei
lehettek a felemelő megnyitó ceremóniának.
A forró üdvözlés tényszerű volt a
32 fokos hőségben, de az Andrássy Rendezvényház ideális helyszín volt, hiszen
az egykori borközraktár épületének vastag falai a meleget kint tartották. A
több alsószoknyával, pruszlikkal, köténnyel és főkötővel nehezített jász
viseletes asszonyok sürögtek forogtak a vendégek körül, a jász legények sem
hagyták otthon a csizmájukat. Már ez mutatta a jász virtust.
A terembe érkezett történelmi
zászlók, a jászkürt hangja adta az illő keretet a rendezvényhez, melyet Bolla
János egyesületi elnök köszöntött, majd sorban a megtisztelt személyiségek is.
Gedei József polgármester, dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
elnöke, Szabó István Szolnok alpolgármestere, Dobos Gergely jászkapitány, majd
Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) elnöke.
Ráday Mihály emlékezett az
1995-ben szintén Jászberényben rendezett találkozóra, s örömmel állapította
meg, hogy az akkor felavatott korsós lány kútja ma is éke a főtérnek.
Kifejtette, hogy a városvédő mozgalom több mint 30 éves, a rendszerváltás előtt
már országos civil erőt képviseltek. A konferencia céljaként hangsúlyozta, hogy
a tapasztalatok átadása nagyon fontos. Sok jó kezdeményezés van országszerte, a
megvalósítás pedig sehol sem egyszerű, de a szervezetek egymást segítve mindig
eredményesek lehetnek. Azt is említette, hogy ilyen találkozó alkalmával lehet
dicsekedni, de a nehézségekről is beszélni kell.
A kisvárosok arculatát meg kell őrizni
A szakmai konferencia címe: Értékmegőrzés és korszerűség, avagy a
kisvárosok arculata a XXI. század elején kifejezte a városvédelem jelenlegi
tendenciáját. Három előadás hangzott el. Elsőként dr. Meggyesi Tamás emeritus
professzor szólt a közterületek szerepéről a város identitásában. Azt
hangsúlyozta, a város karakterének megtartása fontos, s hogy ennek érdekében
mit kell és lehet tennie egy építésznek. Minden város összefüggő, eleven
struktúra, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Dr. Winkler Gábor a szövetség
alelnöke, egyetemi tanár és főépítész a vidéki városok történelmi szemléletű
megújítását elemezte. Hozott jó és rossz példát. A városokban sok száz év
történelme van beírva a falakba, házakba, utcákba, terekbe. A városmegújítás
során a megőrzés és a korszerűség harmóniájára van szükség. Az arculat
megtartásához jó koncepció kell az önkormányzatok részéről. Győr főterének
átalakítását hozta negatív példának, ahol sajnos eltűnt a történelmi atmoszféra
az átépítés során.
Jászberény főépítésze, Alvári
Csaba a városkép alakulását mutatta be az elmúlt 40 évben. A jellegzetes fésűs
beépítés problémáját is említette, mely új utcák nyitásához vezetett, de a
gazdaságosan már nem felújítható régi épületekről is szólt. Mutatott szép, a
környezetével egységben, harmóniában lévő új beépítéseket, de a rossz példákat
is sorra vette. A városközpont bérházait, melyek ma már igen lepusztultak, a
műemléképületre szinte ráépített emeletes házakat, a csemegetömb
szégyenfoltját. A jelenleg már kivitelezés alatt álló főtérmegújítás elemeit is
megismertette a hallgatósággal, a Zagyvapartra tervezett sétánnyal, a
kiszélesített kőhíddal, ovicentrummal, a felújított promenáddal. Hangsúlyozta,
hogy a hely kora, hagyományai mindig nagyon fontosak a fejlesztési irányok
megfogalmazásánál, ezt nem lehet szem elől téveszteni.
Az előadásokat követő fórum során
volt, aki a műemlékvédelem és az üzleti érdekek ütközését hozta szóba, más azt
kérdezte, hogy lehetne megmenteni egy Klebelsberg-féle tanyai iskola
lepusztult, de megőrzése érdemes épületét. A tulajdonosnak milyen
kötelezettségei vannak, ha városképi jelentőségű ingatlana van, segít-e az
önkormányzat, és mit tesz, tehet az Örökségvédelmi Hivatal. Ez utóbbi kérdésben
elhangozott: az örökségvédelemben a civilek nélkül nem lehet eredményesen
dolgozni.
A csütörtöki napon szekciókban
telt a délelőtt, ahol a természetvédelemről, az épített környezet megóvásáról,
a hagyományőrzésről és a fiatalok örökségvédelmi tevékenységéről esett szó. Egy
ajánlást is megfogalmaztak. Ebben áll többek között a fiatalokkal való foglalkozás
erősítése, akár úgy, hogy az iskolai tantervbe a természeti és épített
értékeket a helyszínen bemutató, közvetlen élményeken alapuló oktatást vegyenek
fel. A szövetség javasolja a helytörténet, helyismeret kötelező tananyagként
történő beemelését az oktatásba. Egy pontban megfogalmazták, hogy szigorúbb és
gyorsabb büntetést tartanak indokoltnak a természeti környezetben lerakott
szemét és építési törmelék elhelyezéséért. Kívánságuk, hogy a hatóságok
legyenek kötelesek eljárást indítani a településvédő civil szervezetek
bejelentése nyomán.
A délutáni városnézés arra volt
jó, hogy Jászberény nevezetességeit, történelmi múltját, érdekességeit és az
újdonságokat is megmutassák a vendégeknek. A Jászkürt Fogadó falánál pedig a
népes városvédő csapat jelenlétében felavatták II. Rákóczi Ferenc
emléktábláját.
Értékőrzés sokféle módon lehetséges
Csütörtökön este a
Podmaniczky-díjak átadására került sor. Ráday Mihály a mozgalom ünnepnapjának
nevezte azt, amikor díjazzák a város- és örökségvédelemben kimagasló eredményeket
elérőket. A szövetség 1982 óta adja ki
ezt a díjat, igen népes már a Podmaniczky–díjasok tábora, de nem érdemtelenül,
hiszen olyanok kapják, akik foglalkozásuktól, kötelezettségüktől függetlenül
sokat tesznek az épített és természeti környezetünk, kulturális értékeink
megóvása érdekében. Idén 16 díjat adtak át. Van közöttük egyesület
–Törökszentmiklós, Szigetmonostor, Gödöllő városvédői – van vállalkozás és
mesteremberek – öntészeti szakember, bádogosmester – is. Többen azért kaptak
elismerést, mert a tulajdonukat képező ingatlant eredeti állapotában
állíttatták helyre, vállalva ezzel a többletköltségeket is. A rácalmásiak
elismerése pedig azért járt, mert sok éves küzdelem árán, de sikerült a
nagyszigetet védetté nyilváníttatniuk. Az ifjúsági táborban történtekről is
beszámoltak a fiatalok, s ekkor hangzott el a címbeli megállapítás:
városvédőnek lenni jó, hiszen munkájuk eredménye látható és gyönyörködtető is.
A vándorbotot a budaörsiek vették
át, majd pezsgős köszöntések és hangulatos este következett. A pénteki
folytatásban a Jászság értékeinek megismerése és megkóstolása következett.
Fényszaruba, Apátiba, Árokszállásra, Jászkisérre is ellátogattak a városvédők,
és kellemes élményekkel távoztak. Jövőre veled Budaörsön, hangzott a búcsúzó!
Kiss Erika
|