Tavaly a Rácalmáson rendezett találkozón vette át a Jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesület a vándorbotot azzal, hogy idén ők rendezik a szakmai konferenciát.  Készültek is tisztességgel, így szerdán koradélután az ország minden szegletéből  – Soprontól Kisvárdáig – érkezett küldöttek, mintegy 220-an, részesei lehettek a felemelő megnyitó ceremóniának.

A forró üdvözlés tényszerű volt a 32 fokos hőségben, de az Andrássy Rendezvényház ideális helyszín volt, hiszen az egykori borközraktár épületének vastag falai a meleget kint tartották. A több alsószoknyával, pruszlikkal, köténnyel és főkötővel nehezített jász viseletes asszonyok sürögtek forogtak a vendégek körül, a jász legények sem hagyták otthon a csizmájukat. Már ez mutatta a jász virtust.

 A terembe érkezett történelmi zászlók, a jászkürt hangja adta az illő keretet a rendezvényhez, melyet Bolla János egyesületi elnök köszöntött, majd sorban a megtisztelt személyiségek is. Gedei József polgármester, dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, Szabó István Szolnok alpolgármestere, Dobos Gergely jászkapitány, majd Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) elnöke.

Ráday Mihály emlékezett az 1995-ben szintén Jászberényben rendezett találkozóra, s örömmel állapította meg, hogy az akkor felavatott korsós lány kútja ma is éke a főtérnek. Kifejtette, hogy a városvédő mozgalom több mint 30 éves, a rendszerváltás előtt már országos civil erőt képviseltek. A konferencia céljaként hangsúlyozta, hogy a tapasztalatok átadása nagyon fontos. Sok jó kezdeményezés van országszerte, a megvalósítás pedig sehol sem egyszerű, de a szervezetek egymást segítve mindig eredményesek lehetnek. Azt is említette, hogy ilyen találkozó alkalmával lehet dicsekedni, de a nehézségekről is beszélni kell.

A kisvárosok arculatát meg kell őrizni

A szakmai konferencia címe: Értékmegőrzés és korszerűség, avagy a kisvárosok arculata a XXI. század elején kifejezte a városvédelem jelenlegi tendenciáját. Három előadás hangzott el. Elsőként dr. Meggyesi Tamás emeritus professzor szólt a közterületek szerepéről a város identitásában. Azt hangsúlyozta, a város karakterének megtartása fontos, s hogy ennek érdekében mit kell és lehet tennie egy építésznek. Minden város összefüggő, eleven struktúra, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Dr. Winkler Gábor a szövetség alelnöke, egyetemi tanár és főépítész a vidéki városok történelmi szemléletű megújítását elemezte. Hozott jó és rossz példát. A városokban sok száz év történelme van beírva a falakba, házakba, utcákba, terekbe. A városmegújítás során a megőrzés és a korszerűség harmóniájára van szükség. Az arculat megtartásához jó koncepció kell az önkormányzatok részéről. Győr főterének átalakítását hozta negatív példának, ahol sajnos eltűnt a történelmi atmoszféra az átépítés során.

Jászberény főépítésze, Alvári Csaba a városkép alakulását mutatta be az elmúlt 40 évben. A jellegzetes fésűs beépítés problémáját is említette, mely új utcák nyitásához vezetett, de a gazdaságosan már nem felújítható régi épületekről is szólt. Mutatott szép, a környezetével egységben, harmóniában lévő új beépítéseket, de a rossz példákat is sorra vette. A városközpont bérházait, melyek ma már igen lepusztultak, a műemléképületre szinte ráépített emeletes házakat, a csemegetömb szégyenfoltját. A jelenleg már kivitelezés alatt álló főtérmegújítás elemeit is megismertette a hallgatósággal, a Zagyvapartra tervezett sétánnyal, a kiszélesített kőhíddal, ovicentrummal, a felújított promenáddal. Hangsúlyozta, hogy a hely kora, hagyományai mindig nagyon fontosak a fejlesztési irányok megfogalmazásánál, ezt nem lehet szem elől téveszteni.

Az előadásokat követő fórum során volt, aki a műemlékvédelem és az üzleti érdekek ütközését hozta szóba, más azt kérdezte, hogy lehetne megmenteni egy Klebelsberg-féle tanyai iskola lepusztult, de megőrzése érdemes épületét. A tulajdonosnak milyen kötelezettségei vannak, ha városképi jelentőségű ingatlana van, segít-e az önkormányzat, és mit tesz, tehet az Örökségvédelmi Hivatal. Ez utóbbi kérdésben elhangozott: az örökségvédelemben a civilek nélkül nem lehet eredményesen dolgozni.

A csütörtöki napon szekciókban telt a délelőtt, ahol a természetvédelemről, az épített környezet megóvásáról, a hagyományőrzésről és a fiatalok örökségvédelmi tevékenységéről esett szó. Egy ajánlást is megfogalmaztak. Ebben áll többek között a fiatalokkal való foglalkozás erősítése, akár úgy, hogy az iskolai tantervbe a természeti és épített értékeket a helyszínen bemutató, közvetlen élményeken alapuló oktatást vegyenek fel. A szövetség javasolja a helytörténet, helyismeret kötelező tananyagként történő beemelését az oktatásba. Egy pontban megfogalmazták, hogy szigorúbb és gyorsabb büntetést tartanak indokoltnak a természeti környezetben lerakott szemét és építési törmelék elhelyezéséért. Kívánságuk, hogy a hatóságok legyenek kötelesek eljárást indítani a településvédő civil szervezetek bejelentése nyomán.

A délutáni városnézés arra volt jó, hogy Jászberény nevezetességeit, történelmi múltját, érdekességeit és az újdonságokat is megmutassák a vendégeknek. A Jászkürt Fogadó falánál pedig a népes városvédő csapat jelenlétében felavatták II. Rákóczi Ferenc emléktábláját.

Értékőrzés sokféle módon lehetséges

Csütörtökön este a Podmaniczky-díjak átadására került sor. Ráday Mihály a mozgalom ünnepnapjának nevezte azt, amikor díjazzák a város- és örökségvédelemben kimagasló eredményeket elérőket.  A szövetség 1982 óta adja ki ezt a díjat, igen népes már a Podmaniczky–díjasok tábora, de nem érdemtelenül, hiszen olyanok kapják, akik foglalkozásuktól, kötelezettségüktől függetlenül sokat tesznek az épített és természeti környezetünk, kulturális értékeink megóvása érdekében. Idén 16 díjat adtak át. Van közöttük egyesület –Törökszentmiklós, Szigetmonostor, Gödöllő városvédői – van vállalkozás és mesteremberek – öntészeti szakember, bádogosmester – is. Többen azért kaptak elismerést, mert a tulajdonukat képező ingatlant eredeti állapotában állíttatták helyre, vállalva ezzel a többletköltségeket is. A rácalmásiak elismerése pedig azért járt, mert sok éves küzdelem árán, de sikerült a nagyszigetet védetté nyilváníttatniuk. Az ifjúsági táborban történtekről is beszámoltak a fiatalok, s ekkor hangzott el a címbeli megállapítás: városvédőnek lenni jó, hiszen munkájuk eredménye látható és gyönyörködtető is.

A vándorbotot a budaörsiek vették át, majd pezsgős köszöntések és hangulatos este következett. A pénteki folytatásban a Jászság értékeinek megismerése és megkóstolása következett. Fényszaruba, Apátiba, Árokszállásra, Jászkisérre is ellátogattak a városvédők, és kellemes élményekkel távoztak. Jövőre veled Budaörsön, hangzott a búcsúzó!

Kiss Erika

Publikálta null