|
Jászberényben
az önkormányzat 1992-ben az építményadót és a vállalkozók kommunális adóját,
1994. évben a helyi iparűzési adót vezette be. Az önkormányzat döntése alapján
működtetett helyi adókból származik az adóbevételek döntő hányada.
További
bevételt jelentenek az önkormányzat számára az úgynevezett átengedett adók,
amelyek működtetése kötelező minden önkormányzat számára. Ilyen átengedett
adók, bírságok és díjak a gépjárműadó, a termőföld bérbeadásából származó
jövedelemadó, a talajterhelési díj, valamint az adók módjára behajtott
szabálysértési bírságok. A helyben beszedett és az önkormányzat számára
megmaradó adóforintok a költségvetésben nagyon jelentős részt képviselnek.
Erről évente készít összesítést az adóiroda. Így volt ez idén is.
Az építményadó
esetében évek óta az tapasztalható, hogy ezen adó hatálya alá eső terület évről
évre növekszik. Ilyen típusú adót közel 4200 személy és 240-250 cég,
vállalkozás fizet. Ez azt is mutatja, hogy a vállalkozások terjeszkedni tudtak,
bővítettek, építettek. Azonban az már nem túl kedvező, hogy épp ezen a
területen az adóhátralék is egyre jelentősebb. A helyi adóhatóság által
nyilvántartott adóhátralék közel megduplázódott az előző évekhez képest, és a
valamennyi adónem esetében fennálló jelenlegi kintlévőségek közül 15%-os arányt
képvisel. Az adóhátralék közel 10%-át a magánszemély adózók mulasztották el
befizetni, míg a további kintlévőségek 50%-át felszámolás alatt lévő
vállalkozások teszik ki. Azaz, a
gazdaság állapotára is utalnak ezek a számok.
Építményadóból Jászberény kasszájában tavaly 131
millió folyt be, idén 132 millió forint fölötti az az összeg, amit október
30-ig beszedett a helyi adóhatóság.
A vállalkozók kommunális adója tekintetében
ez évben 1,5%-os növekedés várható a helyi adóhatóság elemzése szerint. Ez azt
is jelenti, hogy a helyi cégek több munkavállalót alkalmaztak, illetve - az
egyébként gyakran változó számú - egyéni vállalkozók létszáma növekedett. Ezen
adófajta évente 30 millióhoz közeli
bevételt jelent a város számára.
Jászberény
költségvetését döntően befolyásolja az iparűzési
adó összege, melynek mértékét 2%-ban, azaz törvény adta lehetőséget a
maximális mértékben kihasználva állapított meg a képviselő-testület. A helyi
adóbevételekben 82%-os részesedést foglal el az iparűzési adó, és a 2008-as év
azonos időszakához képest közel 8%-os növekedést mutat! Ez annak ellenére
növekedett, hogy az önkormányzat 2009. évtől bevezette a 2,5 millió forint
vállalkozói szintű adóalap után nyújtott adómentességet, amely az iparűzési
adóalanyok különösen nagy számát (50%) érintette, ami 1477 adóalanyt jelent. Ez
a kedvezmény azonban rendkívül alacsony összegű (17,6 millió forint) adóelőleg-kiesést
eredményezett. Azaz, minden bizonnyal sok kényszervállalkozó van Jászberényben,
mely nem éri el az évi 2,5 milliós árbevételt, így számukra a könnyítés
biztosan jelentős könnyítés is. Ennek a kedvezménynek hatására az adózók már az
idei első félévben nagyobb arányú adó-visszaigényléssel éltek, mint egész 2008.
évben.
Az
iparűzési adót ténylegesen fizetők köre így is jelentős, 1341 adózót tart ebben
a kategóriában nyilván a helyi adóhatóság. Ők idén mintegy 1,9 milliárd adót
fizetnek be Jászberény kasszájába, ami alapvetően meghatározza a város
gazdálkodását, fejlesztési lehetőségeit.
Az eddigiek mellett úgynevezett átengedett
adóbevételei is vannak az önkormányzatoknak. Az átengedett adók működtetése
kötelező minden önkormányzat számára. Ilyen átengedett adónemek a gépjárműadó,
a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó a közadók módjára behajtandó
bírságok és a talajterhelési díj. Ezek közül a legjelentősebb a gépjárműadó, ezen bevétel ugyanis az
összes helyi adók 10%-át teszik ki. Jászberényben 8398 adózó 13 566 gépjármű
után fizeti ezt a típusú adót, ami idén 244 milliós összeget tesz ki. A
gazdasági válság hatása itt nagyon is mutatkozik, kevesebb az új autó, és
jelentős az elmaradás, mintegy 20%-os a tartozás.
A termőföld bérbeadása évente 6-8
személyt érint. A talajterhelési díj
mértéke 2009. évben elérte a törvényi legmagasabb 120-Ft/m3 mértéket. A korábbi
fokozatosan emelkedő díjmértékekkel a törvényhozó ösztönözni kívánta a
kibocsátókat, hogy a csatornahálózatra kössék rá ingatlanukat, hiszen a város
teljesen csatornázott már. A talajterhelési díj fizetésére kötelezettek aránya
30%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva, míg a díjból befolyó bevétel
15%-al kevesebb. Ez azt is jelenti, hogy az ingatlantulajdonosok megértették, a
környezetet nem szabad szennyezni, így a csatornahálózatot egyre többen
használják. Ez évben 7,2 milliós bevételt jelentett a talajterhelési díj, amit
környezetvédelmi célokra lehet használni.
A helyi adóiroda figyeli az adóhátralékosokat is. Míg
a korábbi években az volt a jellemző, hogy az adózást fegyelmezetten
betartották a jászberényi cégek és magánszemélyek, és viszonylag kevés, 1-2 %
körüli kintlévőség volt, addig 2009-ben jelentősen megváltozott a helyzet.
Három év alatt megnégyszereződött a kintlévőség, ami idén 124 millió fölötti
összeget jelent. Ennek felében magánszemélyek a tartozók. A kintlévőség
behajtása is egyre nehezebb, sok esetben fantom cégek után kell kutatniuk az
adóiroda munkatársainak.
KE
|
