|
Egyre feszültebb a helyzet az Észak-Koreai rakétakísérletek miatt. Miközben Phenjan ragaszkodik rakétakísérleteihez, a világ egyre gyanakvóbban figyeli Kim Dzsong Il hatalmi játékát. A kommunista állam vezére egyértelműen kijelentette, hogy háborús cselekedetnek tekint minden olyan reakciót, ami szankciókat jelent az ázsiai ország ellen.
 56 éve, 1950. június 25-én vette kezdetét a koreai háború, amikor észak csapatokat indított dél ellen. A háború mai napig nem ért véget, mivel 1953 nyarán, szinte pontosan három évvel az agresszió után, csupán fegyverszünetet kötött a két ország. A kommunizmus és a kapitalizmus örök harcának szimbóluma túlélte a kétpólusú világot, és egy másik tagozódással helyeselve, mára a szabadság és a terrorizmus szembenállását égeti lelkünkbe nap, mint nap.
A koreai nép a 13. századtól küzd a szabadságáért, így még nehezebben érthető, hogy miként képes egy család rabláncra fűzni egy országot, egy bukott idea nevében. Mongol, kínai és japán megszállás után, 1945-ben szakadt két részre az ország, amikor a Szovjetunió elfoglalta a félsziget északi részét, hogy a „keleti blokk”-ba sorolja az ország azon részét.  Kim Ir Szen, a Koreai Munkáspárt főtitkára 1945-től (ez 1948-ban, Észak-Korea hivatalos megalakulásakor még inkább nyilvánvalóvá válik) egyeduralkodó volt az országban, így senkit sem ért meglepetésként, hogy 1994-ben bekövetkezett halála után fia, Kim Dzsong Il vette át a hatalmat. A kevésbé tehetséges, ám annál agresszívabb fiú nem először kerül összetűzésbe mindenkivel, aki nem ő, saját maga. Az országában hihetetlen „támogatottságnak” örvendő vezér a világ legnagyobb hadseregét tartja fenn úgy, hogy hazája teljes GDP-jének 30 százalékát fordítja annak fenntartására.
 Ma még senki sem tudja, hogy Il meddig megy el, ha az USA feladja eddigi viszonylagos tétlenségét, de könnyen lehet, hogy olyan veszéllyel állunk szemben, mint még eddig sosem. Bár elég valószínűtlen, hogy a személyi kultuszt építgető „szeretett testvér” kirobbantani egy atomháborút, de fenyegető fellépése olyan országokat sarkalhat meggondolatlan lépésre, ahol sokkal nagyobb az ellenszenv a nyugat, és Izrael ellen, mint Észak-Koreában. Az Egyesült Államok és a fejlett világ bénultan figyeli, amint egy megalomán örült játszadozik vele. A kérdés csak az, hogy lesz-e erő és készség arra, hogy háború nélkül egyesítsenek egy nemzetet, melyet két országra szakított a politika, véráldozatok nélkül egyesítsenek?
|
