A magyarországi jobboldalnak elég régóta sajátja az erőfitogtatás. 2002-ben még lazán behazudták, hogy kétmillióan tülekednek a Kossuth téren, idén pedig már a – szintén hamis adatok alapján számolt – másfélmilliós tömeggyűlésüket kiáltják ki a rendszerváltás utáni legnagyobb politikai rendezvénynek. Deutsch-Für megtanult elszámolni ötmillióig – végtelentől visszafelé –, de ott valahogy megakadt, így ennyit szán penzusként az MSZP-nek, napi törvénysértésként. Teszik mindezt egy 21,01 százalékos pártként, miközben a választások első fordulóját 43,21 százalékkal nyerte egy másik párt.
 
Az Országos Választási Iroda hivatalos adatai alapján a 2002-os Országgyűlési Választások első fordulójában 5 408 050 érvényes szavazat érkezett a pártok listájára, amiből 1 136 489 szavazatot kapott a Fidesz. A két szám arányosításából kiderül, hogy a nagyobbik ellenzéki párt, kevesebb, mint fele akkora támogatással bír, mint a választások első fordulóját megnyerő szocialisták, akik 2 336 705 támogató ikszet, vagy keresztet kaptak április 9-én.
 
Orbán Viktor ettől még tekintheti magát az egész jobboldal vezetőjének, a baj csupán az, hogy a jobboldal ezt másképpen gondolja. És bár igaz, hogy a másik 21 százalékos politikai erő is felnéz a Fidesz elnökére, de ne felejtsük el, hogy az ő elsőszámú vezetőjük – legalábbis a közös listán elfoglalt pozíciója alapján – a szinglihordákat körmössel riogató és az egyéni szabadságjogot a klérussal letörő Mikola elvtárs, akit a számok nagy mágusa szerint a Szövetség nem vont ki a kampányból.

Publikálta null