Tapolca- 2011. április 21.- Pártok jönnek, látnak.. és vagy győznek, vagy veszítenek. Közben folynak a csatározások, sárdobálások az éppen hatalmon lévő kormány és ellenzék között. Írhatnám, Arany János után szabadon, hogy "az istenadta nép" meg jókat mosolyog ezen, de a magyar valóság ennek ellenkezője- "szenved a nép".
Csütörtökön városunkban járt Harangozó Gábor, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, országjáró körútja következő állomásaként.

Lévai József, a párt tapolcai szervezetének elnöke elmondta, hogy az MSZP Választmányának második embere a délután folyamán részt vett a párt által kezdeményezett aláírásgyűjtésen, majd civil szervezetek vezetőivel, képviselőivel folytattak konzultációt. Olyan adalékokat kaptak, amit reményei szerint Harangozó Gábor- honatyaként- is hasznosítani tud majd a parlamenti munkája során.
Ezt követte egy sajtótájékoztató, ahol összegezték a nap tapasztalatait, végül egy lakossági fórum keretében tájékoztatták a polgárokat arról, mi is a párt jelenlegi álláspontja.
Megkértem Lévai Józsefet, hogy értékelje a nap történéseit.
"- A választópolgárokkal való személyes találkozás, véleményeik kinyilatkoztatása számomra is pozitív meglepetésként hatott. Általam nem várt nyitottsággal találtuk szembe magunkat. Mint politikust örömmel tölt el, de maga az ok- sajnos- kiábrándító!
Az emberek egyre elégedetlenebbek az országban kialakult helyzettel, amit a saját bőrükön nap mint nap meg is tapasztalnak."

A sajtótájékoztatóra lapunk is meghívást kapott, így beszámolunk az ott hallottakról.
Harangozó Gábor tájékoztatója első részében a petícióval kapcsolatos tudnivalókat ismertette. Rámutatott: amikor az Alkotmánybíróság jogkörét a FIDESZ-es többségű Parlament csorbította, az MSZP úgy döntött, hogy nem fog részt venni az alkotmányozási vitában. Az új rendszer kialakításához végképp nem hajlandóak asszisztálni, ami a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatban lett meghirdetve.
"- A párt úgy döntött, hogy ennek ellenére sok olyan lényegi kérdés, megoldásra váró probléma létezik, amelyekre megfelelő megoldásokat kell kínálni; ezért részországgyűléseket tartottunk az elmúlt négy hétben, amíg folyt az alkotmányozás.
Valójában négy területre osztottuk a témaköröket, ezeket egy-egy ilyen rendezvényen vitattuk meg a helyiek részvételével.
Majd országgyűlési határozattal, vagy törvényjavaslattal zártuk le, és benyújtottuk a Parlamentbe."
Hangsúlyozta- azért kötötték össze a részországgyűléseket az országjáró körutakkal, mert  fontos a szakpolitikai állásfoglalások mellett szélesebb körben a szakmai civil szervezetekkel való konzultáció is.
Elmondta, hogy minden szerdán, az adott megyében tartott részországgyűlés keretében a képviselő elment aláírást gyűjteni, emellett fórumokat is tartott. Csütörtök-pénteki napokon már olyan megyékbe, településekre látogattak, ahol nem volt részországgyűlés. Ennek keretében  érkezett Tapolcára is.
"- Számunkra az a folyamat, ami a kormányváltással elindult, teljes mértékben elfogadhatatlan. A Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatban azt deklarálta a kormány, hogy hazánkban nem egyszerű kormányváltás történt, hanem: "a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez" a magyar nemzet. A kormány azóta megtett lépéseivel gyakorlatilag elképesztő módon rombolta le a demokratikus alapintézményeket, egy olyan autokrata, diktatúrába hajló rendszert kezdett el kiépíteni, amihez az MSZP nem tud, és nem is szándékozik asszisztálni."
Külön kiemelte az európai közösségek erre hivatott intézményeinek aggodalmát a magyar alkotmányozással kapcsolatban.
Az Európa Tanács tagjaként hozzáfűzte, hogy a szervezet az emberi jogok és a demokrácia védelmét hivatott megvédeni. Ezért is döntöttek úgy ezek az intézmények, hogy eljárásokat kezdeményeztek a kialakult hazai helyzet kivizsgálására.
Március 25- én egy úgynevezett monitoring eljárás indult hazánkkal szemben. Elsősorban a politikai tisztogatásnak minősített indokolatlan elbocsátások miatt, valamint a bírói, ügyészségi rendszer, a média szegmens átalakítása miatt felmerült a gyanú, hogy ezek az intézkedések a demokratikus fékek és ellensúlyok lebontását eredményezhetik Magyarországon.
Ráadásul nem is az MSZP, hanem egy svéd néppárti képviselő kezdeményezésre indult az eljárás.
Szintén ezen a napon (március 25.) a Velencei Bizottság is úgy döntött, hogy teljes körű vizsgálatot folytat a magyar alkotmány előkészítésével és annak tartalmával kapcsolatban. Súlyos kritikákat fogalmaztak meg, főleg az átláthatatlansága miatt, valamint azért is, mert alkalmatlan a társadalmi konszenzusra.
A sajtótájékoztató végén Harangozó Gábor úgy fogalmazott, mindent el fognak követni annak érdekében, hogy egy olyan alkotmányozási folyamatot indítsanak el, ami már teljes társadalmi konszenzusra épül, és valóban a XXI. század növekedési alapjait biztosító alkotmánya lehet az országnak. Természetesen betartva a jelenleg hatályos törvényi szabályokat.
Ezután újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az aláírásgyűjtés lényege, hogy ily' módon is demonstrálni tudják azt a társadalmi elégedetlenséget, ami jelenleg is tapasztalható. Örömének is hangot adott, miszerint meglepően jól haladnak ez ügyben, eddig több mint százezer aláírás gyűlt már össze.
Az íveket a Május 1- jén megrendezésre kerülő Majálison mutatják majd be, de nem kerül átadásra adatvédelem miatt, ugyanis a közelmúltban is több visszaélés volt ezzel kapcsolatban.
Megtudtuk, hogy az állampolgárok tájékozottsága ez ügyben ugyan hiányos, de ezeken a fórumokon bővebb tájékoztatást is kapnak az érdeklődök.
A nap záróakkordjaként Harangozó Gábor egy lakossági fórum keretén belül tájékoztatta a megjelent szimpatizánsokat.