|
latin eredetű szó,
amely a detegere (felfed, megtalál) szóösszetételből
képződött
A detective képzett
szó az angol nyelvben az 1850-es évek körül
jelent meg először, majd nem sokkal később lett a
magyar nyelv része.
Még ma is,
esetenként mítosz lengi körül a már
régóta törvényben szabályozott
magánnyomozói tevékenységet. Egyének,
cégek egyfelől érdeklődéssel és
találgatással fogadják a hirdetéseket,
mások bátrabban hívják konzultációra,
majd adnak megbízást magánnyomozóknak
illetve az ezt a tevékenységet cégszerűen végző
társaságoknak.
Miről is van szó?
Egy kis történeti
áttekintés felvillantásával eljutunk
a máig, majd anonimizált históriákon
keresztül bemutatjuk a gyakorlatot.
A kiegyezés után,
1881-ben a XXVI. törvénnyel rendezték a
rendőrség helyzetét.
1885 november 4-én
állították fel az első budapesti
detektívtestületet.A detektívek neve
és címe is hivatalos jellegű volt, így senki
sem nevezhette magát magándetektívnek. Ezért
a szigorúan az üzleti és magánszféra
ügyeire terjedő nyomozásokat végző szakembereket
„magán- kutatók”-nak nevezték.
1914. január
18-án került kihirdetésre a magánnyomozói
tevékenységet szabályozó 135.585/1913. BM
számú körrendelet, amelynek bevezetőjében
indokolja a jogszabály megalkotásának
szükségességét. „ Az újabb időben
igen elszaporodtak azok a vállalatok, amelyek különböző
elnevezések alatt, mint magánkutató irodák
az Ipartörvény hatálya alá nem eső
üzletszerű foglalkozásképpen megfigyelések
és kutatások útján bizalmas természetű
értesülések megszerzésére
vállalkoznak, a közönség megtévesztésével
működésüket gyakran olyan feladatok teljesítésére
is kiterjesztve, amelyek a közhatóságoknak, vagy
közegeiknek vannak fenntartva.” A jogszabály a
„magán-kutató irodák” alakítását
előzetes engedélyhez kötötte,
Az első világháború
végén a fenti rendelet továbbra is érvényben
maradt, a Tanácsköztársaság
kormánya azonban
hatályon kívül helyezte.
1923-ban
került sor a magánnyomozás új jogi
szabályozására a 45.800/1923.BM számú
kormányrendeletben. Ez a szabályozás volt
érvényben a Horthy korszakban is.
A XX. század
eleji állapotok vajmi
keveset változtak a két világháború
között. Az igazságszolgáltatás
kézben tartotta a nyomozás intézményét,
így nem is veszélyeztethette monopóliumát
a magán-kutató. Így a magán-kutatók
a periférián főleg olyan ügyekre
specializálódtak, amelyek a kor vezető ügyei
voltak > hűtlenségi esetekre, csalásokra, és
hitelügyekre.
A harmincas évek
végéig a magyar
királyi rendőrnek és a detektívnek elismert
helye volt a közgondolkodásban.
Azonban
a harmincas évek végének zavaros,
félelemmel teli belpolitikai helyzetében a „titkos
rendőr” elnevezés egybekapcsolódott a politikai
rendőrrel. A Horthy korszak rendőri vezetői a hálózat
részévé tették a magán-kutatókat,
azzal a céllal, hogy információkat
szolgáltassanak megbízóikról. Ennélfogva
a közvéleményben a magánnyomozói
tevékenység leértékelődött.
1949-ben
kiadott 458.700/1949. sz. belügyminiszteri rendelet betiltotta a
magánnyomozás gyakorlását.
Ez
a jogszabály 1977-ig
volt hatályban.
A
belügyminiszter 4/1977.(VII.12.)
sz rendeletében hatályon kívül helyezte a
magánnyomozást tiltó 1949-es rendeletet és
ettől kezdve semmilyen jogszabály nem gátolta a
magánnyomozás üzletszerű gyakorlását.
1982-ben
újabb tiltó rendelkezés (6/1982. VIII.1.) BM sz.
rendelet megtiltotta a a magánnyomozó iroda
fenntartását, illetve a magánnyomozói
tevékenység üzletszerű folytatását.
Az
1994. XXXIV.. törvény
hozta a magánnyomozás magyarországi történetében
az igazi áttörést. Felhatalmazást adott a
kormány részére, hogy „ a törvényi
szabályozásig a vállalkozás keretében
végzett vagyonvédelem, valamint a magánnyomozói
tevékenység szabályait rendeletben szabályozza.”
A
végleges szabályozást az 1998. évi
IV. törvény
adta meg.
A
fenti törvény alkalmazásának és
rendelkezéseinek tapasztalatai és felülvizsgálata
után a törvény alkotó a 2005.évi
CXXXIII. sz. törvénnyel
új szabályt alkotott a személy és
vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói
tevékenységről.
5.§
(1) Vállalkozás keretében személy- és
vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói
tevékenység – ha e törvény kivételt
nem tesz – a rendőrség által a vállalkozás
részére kiadott működési engedély
és a kamarai nyilvántartásba vételről
szóló igazolás birtokában végezhető.”
Következik: A
detektív 2: a
magánnyomozóra vonatkozó szabályok
|
