|
A jog a társadalmi konfliktusok megoldásának meghatározó jelentőségű, de nem kizárólagos eszköze. Különösen igaz ez a polgári jogviták vonatkozásában, amelyeknek tárgya a polgárok (jogalanyok) vagyoni és egyes személyi viszonyai, és amely jogviszonyok a felek egyenrangúságát és mellérendeltségét feltételezik. A polgári jogviszonyok másik fontos ismérve, hogy azok a felek autonóm döntései, elhatározásai nyomán keletkeznek, amelyek mögött számtalan egyedileg értelmezhető és vizsgálható körülmény húzódik meg. Ezek a tényezők a jogi normák megfogalmazása és alkalmazása szintjén gyakran nem, vagy csak kisebb nagyobb hibaszázalékkal értelmezhetők és kezelhetők.
A polgári jogszolgáltatás eredményezhet erkölcsi elégtételt, de nem feltétlenül vezet el a jóvátételhez, és még kevésbé képes szolgálni a felek közötti békés kapcsolat megőrzését, helyreállítását. A perbeli ítélet a feleket feltételek és kompromisszumok nélkül győztessé, illetve vesztessé nyilvánítja, miközben a jogi normához mérten csak egyféle igazságot szolgáltat.
Számos jogeset igazolja, hogy az ítélet kihirdetése után egyik fél sem távozik igazán elégedetten a tárgyalóteremből. A nyertes fél nem tartja elégségesnek az elmarasztalás, illetve a kötelezés mértékét, míg a vesztes fél ugyanazt túlzónak tekinti. Így következhet az újabb forduló, amely további hosszú időre elodázza a valódi megoldást, az igazát kereső féltől további, gyakran erőn felüli anyagi áldozatokat követel, miközben a másik fél időt nyer és újabb lehetőséget kap arra, hogy a későbbi ítéletben foglaltak végrehajthatóságát ellehetetlenítse.
A hosszú, akár évekre elhúzódó pereskedés végén a győztes gyakran csak „Pyrrhos-i gyözelmet” arat, míg a vesztes számára a rárótt kötelezettségek végrehajthatóság hiányában, csupán formális jelentőséggel bírnak.
Ezek után joggal merül fel a kérdés, ha a jog sem mindenható, akkor mi jelenthet megoldást? Ha pereskedésnek több a hátránya, mint az előnye akkor, hogyan rendezzük a vitáinkat, hogyan oldjuk fel a konfliktusainkat? Van-e a vitarendezésnek és konfliktuskezelésnek olyan alternatívája, amelyik jobban tekintettel tud lenni a valós egyéni érdekekre, nagyobb esélyt kínál a feleket kölcsönösen kielégítő döntés megszületésére, és végül, de nem utolsó sorban minden szempontból kiállja a szakmaiság és a törvényesség próbáját is ? A válasz egyértelmű igen. Ez az eljárás pedig a közvetítés, vagy idegen kifejezéssel élve a mediáció.
Gorzás Attila az RM VISS Kft. munkatársa
|
