Gödöllői Hírek Online

Helyezze el és kínálja szolgáltatását Magyarország üzleti adatbázisában!

Lépjen be itt, ha Ön már regisztrált szerkesztő!

Elfelejtette jelszavát?

Tudjon meg többet a regisztrációról itt
Kérjen segítséget Web-tere elkészítéséhez itt

www.mtportal.hu www.hajduszoboszlo.hu www.keszthely-heviz.hu www.veszpremmegye.eu

Mutassa meg honlapját a térképen!

Díjmentes regisztráció

Keresse meg a térképen!

Hirdetések listázva

Hírgyűjtő

Programgyűjtő

Gödöllői Hírek Online

Híreink Kapcsolatok Impresszum

Lokálpatrióta hisztéria egy szecessziós épület körül

Ki(k)nek az érdekét sérti a műemléki védettség kezdeményezése?

A Körösfői László kuratóriumi elnök vezette alapítvány kezdeményezésére a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) reagált, a védési eljárást megindította és egyúttal ideiglenes védelem alá helyezte az egykori járási hivatal és községháza épületét. Gémesi György levélben tiltakozott a KÖH Dokumentációs Igazgatóságánál, megkérdőjelezve az eljárás törvényességét, ám megalapozatlan érveit kimerítő jogi indoklással elutasították. Szintén elutasításra talált az a levele is, amit Bozóki András kulturális miniszternek írt, aki kivizsgálva a KÖH eljárását, azt szabályosnak és indokoltnak ítélte.
Bizonyos, hogy az „egyszerű” városlakó nehezen igazodik el ebben az indulatokat gerjesztő kérdésben, és nem nagyon érti, miért baj az, ha egy szép épület védett lesz. Hiszen van a településen jó néhány műemlék, amik körül a polgármester még nem csapott hisztériát. Gondoljunk csak a Hamvay-kúria 1999-es felújítására, ahol a védettséggel semmilyen probléma nem volt. Tisztázandó a védettség mibenlétét, megkerestük a legautentikusabb szakembert, dr. Varga Kálmánt, a KÖH elnökét, aki ráadásul Gödöllőn él, tehát jól ismeri a város műemléki helyzetét. Beszélgetésünket a legkézenfekvőbb kérdéssel kezdtük: mit jelent az, ha egy épület műemléki védettséget kap?
- Műemléki védettséget olyan épületek kapnak, kaphatnak, amiket kvalitásuk, kortörténeti, építészettörténeti, vagy művészettörténeti jelentőségük miatt az épített örökség megőrzendő elemeiként minősítünk. A közhiedelemmel ellentétben nem csak régi, vagy esztétikus épületek lehetnek védettek, hanem újabbak is. Mindennek metódusát természetesen törvény és miniszteri rendeletek szabályozzák.
- Pontosan mit takar az úgynevezett védési eljárás lefolytatása?
- A törvény – mivel közérdekről van szó – minden természetes és jogi személy számára alanyi jogon lehetővé teszi, hogy javaslatot tegyen a védendő értékre. Hivatalunkhoz évente több száz ilyen javaslat érkezik, elsősorban magánszemélyektől, civil szervezetektől, de saját szakembereinktől is. A beérkezett javaslatot első körben a KÖH Dokumentációs Igazgatóságának Védési Osztálya értékeli, amelynek munkáját részben külsős szakemberekből álló Védési Bizottság segíti. Itt születik meg a döntés, hogy adott épület védésre méltó-e, illetve az eljárás hivatalosan is megkezdődjön. Az eljárás szakmai magja lényegében egy mély kutatómunka, melynek során tudományos dokumentáció készül, és ez alapján először elém terjesztik a védési javaslatot. Amennyiben én jóváhagyom, az tovább megy a kulturális miniszterhez, aki – egyetértése esetén – rendeletben mondja ki a védettség tényét. Ezt követően a miniszteri rendelet megjelenik, és attól a pillanattól kezdve az építésügyi hatósági feladatokat a KÖH látja el. Hadd fűzzem még ide, hogy elnökségem alatt a hivatal rendkívül erős védési politikát folytat, aminek eredményeképpen 2002-től több mint 400 épületet sikerült műemléki rangra emelni. (Ez az 1990-2002 között levédett épületek számának éppen kétszerese!) Az elmúlt években egyébként én egyetlen esetben sem bíráltam felül a saját munkatársaim, illetve a Védési Bizottság javaslatait, és ugyanezt mondhatom el az éppen hivatalban lévő miniszterekről is.
- A volt községházánál az eljárás megindításával egyidejűleg ideiglenes védettséget is kapott az épület. Ennek mi a lényege?
- Egy védési eljárás meglehetősen hosszú, akár egy évig is elhúzódó folyamat lehet, elsősorban az igényes kutató és feltáró munka miatt. Az ideiglenes védelem éppen arra szolgál, hogy a hatósági feladatok már ez idő alatt is a hivatalnál legyenek, vagyis az adott épületre vonatkozó helyreállítási, vagy felújítási terveket mi hagyjuk jóvá és adjuk ki az építési engedélyt.
- Ön hogy látja, van-e alapja annak a polgármesteri vádnak, hogy a volt községháza műemléki védése meghiúsíthatja a szállodai hasznosítást célzó beruházást?
- Bevallom, meglepett ez a hozzám is eljutó, bántó arroganciával és indulattal teli polgármesteri reakció. Az ember elvárná, hogy ennyi év polgármestersége után Gémesi úr és környezete tisztában legyen a törvényekkel és a különféle eljárások szabályaival. A védettség ténye természetesen nem „beruházás-fagyasztó” hatású, és nem jelenti azt sem, hogy meghatározná, az adott épületet milyen funkcióra használják. A védettség egy építészeti minőséget garantál, amit a tervezés és a kivitelezés során szem előtt kell tartani.
- Mit tanácsolna a városvezetésnek a folytatáshoz?
- Ha már 15 év nem volt elég a városnak, hogy ezt a nívós épületet helyreállítsa, csak azt, hogy ha eddig nem tette, ismerkedjen meg a vonatkozó szabályzással és azok szerint járjon el. S talán még annyit: gondolkodjon el olyan önkormányzatok példáján – hogy ne menjünk messze, csak Hatvant említeném –, amelyek nemhogy tiltakoznak a műemléki védések ellen, hanem maguk kezdeményezik az épített örökség ily módon történő megóvását. Ezek a példák jól igazolják, hogy a műveltséghez, egy település kultúrájához ez ma már evidenciaként hozzátartozik.