Sajnos minden ember életében vannak olyan pillanatok, amikor nincs mást tenni orvoshoz kell fordulni és segítséget kell kérni nálunk okosabb emberektől. Az egészségügyi reform bevezetése után sokan félnek, mert úgy néz ki és úgy halljuk a hírekből, hogy óriási káosz uralkodik a magyar egészségügyben. Saját tapasztalataim szerint állíthatom, hogy ez nem így van.
A kiemelt kórházak közé tartozó váci kórház híres volt eddig is arról, hogy jó munkát végeznek, ezért aztán kíváncsi is voltam rá, hogy mennyire sikerült az eü. reformot betartaniuk.
Már a rendelőintézet kartonozójánál látszik, hogy valami változás van. Általában reggel 6,30-tól délutánig tart itt a nagy műszak. Mindig rengetegen állnak sorba, de a legnagyobb forgalom természetesen reggel héttől délután kettőig van. A kartonozóból egyenesen a pénztárba mennek az adatok, úgyhogy szinte mindent meg lehet oldani egy helyen. A kórházi vizitdíjat egyébként több helyen is befizethetik, ezért nem kell feltétlenül sorba állni már a bejáratnál. Ajánlom mindenkinek, aki laborvizsgálatra megy és van beutalója, hogy korán reggel 6 óra körül az első emeleten lévő pénztárnál fizessen és ugyanazzal a lendülettel már be is állhat a sorba, hogy kivizsgálhassák. Mindenütt rendkívül készségesek és barátságosak a kórház alkalmazottjai és meglepődve vettem észre, hogy olyannyira figyelmesek, hogy még a terhes kismamákat is mindig előre hívják, hogy ne kelljen sokáig álldogálniuk a tömegben. Amennyiben lehetőségük van, akkor azt tanácsolom, hogy a szakrendeléseket inkább délután vegyék igénybe, mert akkor  -tapasztalataim szerint – kevesebb beteg van és ráadásul a délelőtti órákban sokszor a kórház fekvő betegei is elsőbbséget élveznek, ezért sokat kell várni.
Nem kell félni a kórházi ellátástól sem. Orvosom mondta kétségbeesett kérdésemre, hogy amíg ők itt vannak, addig végzik munkájukat, gyógyítanak és ápolnak. A kórházi betegfelvétel is a rendelőintézetben kezdődik, ahová a kórházi beutalóval kell bemenni és előre kifizetni 3 napnyi ágydíjat. Mikor felérkezünk a kórházi osztályra kedves nővérek fogadnak, aki megmutatják a kórtermet, felcímkéznek, hogy nehogy összetévesszenek bárkivel is. Persze vannak kellemetlen dolgok is, amikor kanült ültetnek belénk, vagy összevissza szurkálnak, de ezek mind azért vannak, hogy biztonságosan el tudjanak látni.
Napi 24 órában folyamatosan, olajozottan zajlanak az események. Reggel öt órakor kezdődik a nap az elmaradhatatlan hőmérőzéssel, majd 6 és 7 óra között megérkezik a reggeli és a gyógyszeres kocsi, amiről pontosan kiadagolják a napi mennyiséget, de csak az adott napszakbéli adják oda. Közben a takarítószemélyzet is végzi a dolgát és a nővérek is végigfürdetik, mosdatják az ágyban fekvő betegeket. 8 óra előtt nem sokkal a napi vizit alkalmával az éjszakás orvos átadja a következő napi ügyeletesnek a betegeket, illetve végigvizsgálják az éjszaka érkezőket, vagy akiknek panaszuk van. 8 órától kezdődnek a műtétek, úgyhogy aki az napra van kiírva az majdnem percre pontosan várhatja a „mesekocsit”, ami elszállítja a műtőbe. Bármikor, ha valakinek valamilyen problémája van kérheti a nővérek segítségét és az orvosok is készséggel felvilágosítást adnak.
Azért, hogy ne csak dicsérjem a váciakat, egy-két problémás kérdést is felvetek.
Véleményem szerint túl nagy szabadságot adnak a kórházban a látogatóknak. Szinte reggeltől estéig megy a zsinatolás, ricsajozás, jövés-menés. A gyógyulásra váró, netán fájdalomtól küszködő betegeknek nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, hogy nem tudnak nyugalomban pihenni.
Még mindig problémásnak érzem a betegazonosítás módszerét is. A túlképzett műtősfiúk vagy el tudják olvasni a beteg nevét rendesen, vagy viszik azt, aki jelentkezik. Javasolnám, hogy a karra erősített azonosítóval, a TAJ szám alapján pontosabban tudnák eldönteni azt, hogy ki is megműtendő beteg.
Mégis mindezek ellenére azt mondom, hogy mindenki, aki bármilyen betegségben szenved nyugodt szívvel forduljon a váci Jávorszky Kórház dolgozóihoz, hiszen olyan komlexumba jut, ahol a még nem veszett ki az emberség és a jóindulat. Persze nem mondom itt is lehetnek tévedések, hibák, de mégis azt láttam, hogy minden igyekezettel azon vannak, hogy az ide bekerülő betegek minél gyorsabban és minél jobb körülmények között gyógyulhassanak.