Zsebbe vágó témákról beszélgettek politikusokkal, hivatali és hatósági vezetőkkel, szakemberekkel azok a vállalkozók, akik a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Varga-Tax könyvelőiroda meghívását elfogadva megjelentek november 24-én az Erőmű művelődési házában.
A házigazdák nevében Varga János adótanácsadó üdvözölte a megjelenteket, akiket ezután dr. Molnár Ferenc kamarai tanácsos tájékoztatott a készülő II. Nemzeti Fejlesztési Tervről. Elmondta, hogy egy olyan program előkészítése zajlik, amelyik évekre meghatározza az ország sorsát. Magyarország az Európai Unió tagjaként 2007. és 2013. között előreláthatólag több mint hatezer milliárd forintnyi közösségi fejlesztési támogatásra lesz jogosult. A hazai saját erővel együtt ez a hétéves időszak minden napján több mint hárommilliárd forint fejlesztési forrás felhasználását teszi lehetővé. Az uniós források igénybevételéhez azonban terveket kell készítenünk. 2006 elejére össze kell állítanunk a fejlődés fő irányait kijelölő országstratégiát (ez lesz a II. Nemzeti Fejlesztési Terv), amin az illetékes kormányzati szervezetek, együttműködve a regionális fejlesztési tanácsokkal, már intenzíven dolgoznak. Azonban e fontos dokumentum elkészítése – de főleg tartalommal való megtöltése – nemcsak a kormányzat feladata és privilégiuma, hanem a gazdaság szereplőinek is elemi érdeke és joga, hogy megismerjék a fenti időszakra szóló prioritásokat, elmondják véleményüket, s megfogalmazzák saját fejlesztési elképzeléseiket. Ezt – nem utolsósorban – azért kell komolyan venni, mert a jelzett időszakban csak azokhoz a projektekhez lehet pályázati támogatást kapni, amelyek szerepelnek a Nemzeti Fejlesztési Tervben. A továbbiakban a meghívott vendégek válaszoltak a megjelentek kérdéseire; ezek egy része írásban előre átadott volt, de volt lehetőség a helyszínen is érdeklődni az ajkai vállalkozókat érdeklő témákról. Mádai Péter alpolgármestert egyebek között arról faggatták, hogy mekkora apparátussal dolgozik a polgármesteri hivatal, mennyibe kerül az önkormányzat működtetése a városnak. Válaszában elmondta, hogy a Városházán ma statisztikai létszám szerint 8,5-lel kevesebben dolgoznak, mint 2002-ben, s a dolgozók közül 15-en kistérségi feladatot látnak el, azonban azt is hozzátette, hogy amíg a feladatok nem csökkennek, további létszámcsökkentést nem lát indokoltnak. A képviselői illetményekkel kapcsolatban elmondta, hogy személyi juttatásokra 50 millió forintot költ évente a város, ennek járulékai 15 milliót tesznek ki. Ezek nagy számok – tette hozzá – de a díjak mértékéről törvény rendelkezik. A maga részéről épp ezért támogatja azt a szándékot, hogy csökkentsék a képviselői helyek számát, mind a parlamentben, mind az önkormányzatoknál. Varga János az alkalmat kihasználva indítványozott néhány vállalkozóbarát intézkedést az önkormányzatnak. Javasolta, hogy az önkormányzat támogatásával szervezzenek továbbképzéseket vállalkozási ismeretekből. Kérte, hogy teremtsenek ingyenes parkolási lehetőséget a Városháza és a rendelőintézet ügyfelei részére, továbbá indítványozta, hogy az Ajka Városért alapítványnak legyen minden évben egy-egy kiemelt célja és próbálják ösztönözni a polgárokat, hogy arra adakozzanak személyi jövedelemadójuk 1%-a terhére. Mádai Péter megígérte, hogy megfontolják a javaslatokat és a maga részéről is előállt egy indítvánnyal, mégpedig azzal, hogy a vállalkozók és az önkormányzat fogjon össze a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználása érdekében, esetleg teremtsenek közös pénzalapot is ehhez. Konstruktív javaslatokkal állt elő a politikai skála másik oldalán elhelyezkedő Stolár Mihály országgyűlési képviselő is. Egyetértett Mádai Péterrel abban, hogy kevesebb bürokráciára és kevesebb politikusra lenne szükség. Ezt, bárki is kerüljön hatalomra 2006-ban, a választások után meg kell lépnie – jelentette ki. A fórumról kifejtette, hogy megszervezése jó ötlet, örül, hogy érdeklődés is mutatkozik iránta, javasolta azonban, hogy legközelebb valamivel korábbi időpontban rendezzék meg, hogy a felvetődő javaslatokat még be lehessen építeni a következő évi törvényekbe. (A fórumra meghívást kapott a térség másik két képviselője, Ékes József és Gőgös Zoltán is, ők azonban parlamenti elfoglaltságuk miatt nem tudtak megjelenni.) Tekintélyes névsor képviselte az ellenőrző hatóságokat is. A Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség vezetője, Nesztinger Péter, az Egészségbiztosítási Pénztár megyei igazgatóságának vezetője, Garai János, a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság vezetője, dr. Réthy Jenő, a Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget Mitev Hriszto igazgatóhelyettes képviselte. Részt vett a fórumon Kissné Ökrös Judit, az ajkai Okmányiroda ügyintézője, Vincze Antal, a Polgármesteri Hivatal adócsoportjának vezető főtanácsosa, dr. Németh Mária, a Munkaügyi Központ ajkai irodavezetője, dr. Csótiné Kauker Ibolya ügyvéd és Szarka László okleveles könyvvizsgáló is. Valamennyiüktől hasznos tanácsokat kaphattak a megjelentek. A hatósági emberek elsősorban a pontos adatszolgáltatásra hívták fel a figyelmet és arra, hogy bár a törvény egyes esetekben úgy fogalmaz, hogy bírság adható, nagyon gyakran az ellenőröknek nincs lehetőségük a mérlegelésre, mert a törvény egyértelműen előírja bírság kiszabását. A munkaügy területén a fekete foglalkoztatás, a munkabiztonságban az életvédelmi előírások megsértése nem lehet „bocsánatos bűn”, az egészségbiztosítónál és a nyugdíjbiztosítónál a bejelentési, bevallási kötelezettségek elmulasztása, a járulékok be nem fizetése hosszú évek múlva is súlyos anyagi következményekkel járhat.
|