|
A Nemzeti Civil Alapprogram civil jelöltállítási rendszerében való részvétel
Azok a civil szervezetek, amelyek bejelentkeznek az NCA civil jelöltállítási rendszerébe, egy-egy képviselőjükön keresztül elektori gyűléseken választhatják meg a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának és kollégiumainak civil delegált tagjait. Erről a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 12-13. §-ai, valamint a törvény végrehajtási rendeletének, a 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet 1-5. §-ai rendelkeznek.
2005 szeptember 28-ig lehet postára adni a jelöltállítási dokumentumokat.
Itt az alkalom tehát, hogy a civil szervezetek immár második alkalommal jelölteket delegáljanak az NCA kuratóriumaiba. A delegáltakon keresztül valósul meg az az elv, hogy a támogatások elosztásába maguk a civil szervezetek is beleszólhassanak. A NCA elmúlt két évi működése a civil szervezetek tapasztalata szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A civil delegált kuratóriumi tagok mára meghasonlottak, minden erőfeszítésük kevés volt ahhoz, hogy magát a pénzosztó „kezet” hatékonyabb működésre késztesse, így az őket delegáló civil szervezetek ma, 2005 szeptember közepén még a támogatási szerződéseket sem kapták meg nem hogy a 2005 évi működésüket biztosító forrásokat. AZ NCA létrehozásával egyidejűleg a központi források korábban működött és korántsem ideálisnak tekintett elosztó rendszere szinte megszűnt és ezzel jelentősen csökkentek a civil szervezetek forrásteremtő lehetőségei is. Egy helyi probléma megoldását felvállaló kis civil szervezetnek ma jóformán csak az NCA maradt forrásnak. Ebbe bele értendő a szervezet alapvető működési forrásainak és az arra épülő programok forrásainak finanszírozása is. Nyilvánvaló, hogy az alapvető működést biztosító források nélkül nem lehet projekteket felépíteni és működtetni.
Eközben fokozatosan átalakul maga a civil szektor is. A civil szervezetek mára már átlépték a lepkegyűjtők egyletének kereteit, és zömében kisebb-nagyobb helyi, közösségi problémák kezelésére vállalkoznak többek között szociális, oktatási vagy kulturális területeken. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy az önkéntes munkavégzés nem biztosítja a szükséges humán erőforrásokat sem a ráfordított munkaidő, sem a szükséges szakmai szempontból. Márpedig egy-egy hiánypótló szolgáltatást felvállaló, és intézményszerűen működő civil szervezetnél a humán erőforrás és az intézményi bázis biztosítása komoly működtetési kiadásokkal jár. Az önkéntes munka hozzáadott értéke mégis rentábilissá teszi ezeket a szervezeteket. Látott-e már valaki olyan céget vagy állami intézményt, ahol 10 teljes munkaidős dolgozó bér és járulék költségeit 1.5 millió forint effektív ráfordításból meg tudná oldani? Miközben a sziszifuszi erőfeszítésekért magas színtű közösségi, társadalmi és olykor politikai elismerést vívnak ki ezek a szervezetek, a források az állami újraelosztó rendszeren, vagy akár az adományozási kultúrán keresztül nem biztosítottak, így ennek a kérdésnek a megoldásával még adós maradt a mai magyar társadalom.
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 12. § (4) bekezdése alapján 2003. őszén közzétett miniszteri felhívásra bejelentkezett civil szervezetek adatai archivált formátumban megtalálhatók az NCA honlapján. ITT
A 2005. évi civil jelöltállítási rendszerbe történő bejelentkezéssel kapcsolatos anyagok:
- sajtóközlemény (doc);
- online nyomtatványkitöltő (kitöltési útmutató);
- az űrlap letölthető formában (pdf);
- az űrlap kitölthető formában (rtf);
- minta-űrlap (pdf);
- Gyakran Ismételt Kérdések.
|
