Mobilitás terén a magyar lakosság
előbbre tart, mint a vállalatok. Asztali gépet csak elvétve vásárol, és
elsősorban ebben a szegmensben találnak tulajdonosra az okostelefonok,
táblagépek is. Munkahelyi környezetben az új termékkategóriákat
képviselő eszközök rendszerbe illesztése, központi felügyelet alá vonása
és a rajtuk tárolt adatok védelme ugyanis egyelőre kihívást jelent.
A hazai PC-piacon az asztali gépek aránya
folyamatosan csökken. Az International Data Corporation (IDC) adatai
szerint a 2008-ban eladott 179 ezer darab után 2009-ben már csupán 137
ezer, tavaly pedig 132 ezer darab talált gazdára. Felhasználói oldalon
az új eszközök vásárlásait tekintve a lakosság szinte teljesen kivonult
ebből a szegmensből, ami a márkás asztali gépeket illeti, de az
összeszerelt gépek iránt mutatkozó kereslet is folyamatosan csökken. A
fogyasztók ma már egyértelműen a mobil PC-k mellett voksolnak, a
vállalatok viszont továbbra is vásárolnak asztali gépeket olyan
munkahelyekre, amelyek nem igénylik a mobilitás támogatását.
- Ezzel párhuzamosan a mobil PC-k szegmensében 2008-ban 441 ezer gépet értékesítettek a szállítók Magyarországon - mondta Szécsi Gábor,
az IDC Hungary elemzője. - Ez a szám 2009-ben a kibontakozó gazdasági
válság következtében 422 ezerre csökkent, majd a múlt évben 434 ezerre
nőtt. Idén a második negyedévünk kifejezetten gyenge volt, 2010 azonos
időszakához képest 10 százalékos csökkenést hozott, amit a harmadik
negyedév várakozáson felüli értékesítési adata ellensúlyoz, így egyelőre
nehéz lenne megítélni, hogy a gazdasági válság második hulláma milyen
hatással lesz a hazai PC-piacra (lásd a diagramot).
A magyar PC-piac idei első három negyedévének értékesítési adatai darabszámban (Forrás: IDC)
Az adatok év végi alakulására elsősorban a lakossági vásárlások
lesznek majd hatással, mivel a vállalatok jellemzően az új pénzügyi év
első felére időzítik nagyobb hardverfrissítéseiket. A 430 ezer körüli
darabszám mintegy 5 százalékos penetrációt jelent a hazai PC-piacon,
amelytől egyelőre nem fogunk elrugaszkodni, mivel az éves eladásokat
főleg a meglévő eszközpark frissítése hozza.
Tapogatózó tabletgyártók
A PC-ktől eltérő
architektúrára épülő táblagépek - e-könyv olvasók és médiatabletek - új
kategóriát nyitottak a mobileszközök piacán, amelyet az IDC Hungary 2010
első negyedévétől mér.
- A médiatabletek piacát közel 80 százalékban két gyártó, az Apple és
a Samsung uralja, elsősorban a lakossági szegmensben történt
eladásoknak köszönhetően - mutatott rá Szécsi Gábor. - A Samsung gépein
Android nyílt forráskódú operációs rendszer fut, amely viszonylag
hozzáférhetőbb a fejlesztők számára, ugyanakkor egyszerre többféle
változatban van jelen a piacon, ami vállalati környezetben problémákat
okozhat a kompatibilitás és a biztonság terén. A szervezetek ezért
egyelőre az iOS szoftverplatformra épülő Apple tableteket választják,
bár azok drágábbak, és rendszerbe illesztésük, központi felügyelet alá
vonásuk is tartogat kihívásokat.
Ez a történet, amely jelenleg a domináns piaci szereplők
pereskedésétől hangos, azonban még csak most kezdődött. A versenybe
várhatóan további színt visz majd a Lenovo nemrég bejelentett,
kifejezetten vállalati felhasználásra szánt táblagépe, és megjelenését
követően az Amazon Fire (elsősorban az Egyesült Államokban), valamint a
Windows 8 is, amelyet a Microsoft tabletbarát operációs rendszerként
harangozott be. Erről a piacról a többi gyártó sem hiányzik, eddigi
próbálkozásaik azonban vegyes fogadtatásra találtak. A fejlesztéseket
óvatosság jellemzi, a szereplők tesztelik a piacot, így a következő évek
a tabletek robbanásszerű elterjedését, de ennek elmaradását is
hozhatják.
Az IDC Hungary arra számít, hogy az e-könyv olvasók hazai piaca idén
is lassan bővül; a 2010-es közel 4 ezer darabos eladást idén 7-8 ezer
darabos értékesítés követheti, míg médiatabletből mintegy 60 ezer talál
majd gazdára. Ebben szerepet játszik az is, hogy utóbbiak értékesítésébe
a távközlési cégek is beszálltak.
Eszközvédelem és a felhő
A piacról egyértelműen
kiszoruló harmadik termékkategóriát képviselő netbookok iránti
keresletet a jelentős árcsökkenés tartja életben Magyarországon. Ezek a
gépek azonban műszaki tartalmukat tekintve szinte semmit sem fejlődtek
az utóbbi három évben, így ma már az előretörő okostelefonok is komoly
konkurenciát jelentenek számukra.
- A mobilok hazai piacán az okostelefonok részesedése elérte a 35 százalékot - mondta Hitter Lénárd,
az IDC Hungary elemzője. - Ez az idei második negyedéves adat, a 2010
azonos időszakában mért 17 százalékos penetráció közel kétszerese, és
még csak most léptünk a negyedik negyedévbe, amely hagyomány szerint a
legtöbb eladást hozza a lakossági szegmensben. A trend a gyártók
pozícióit is átrendezte. A piacot az Apple, a HTC és a Samsung - három,
okostelefonokat gyártó szereplő uralja. Közülük egyedül a Nokiát mindkét
kategóriában beelőző Samsung gyárt hagyományos mobilokat is.
Okostelefonokat mostanáig túlnyomórészt a lakosság vásárolt
Magyarországon, de miután több szoftvercég, köztük az SAP és az Oracle
is megjelent üzleti alkalmazásaihoz - például vállalatirányítási és
üzletiintelligencia-rendszerekhez - készített mobilkliensekkel, a
vállalatok is nagyobb érdeklődéssel fordulnak a smartphone-ok irányába;
keresik annak lehetőségét, hogy a mobilitás támogatására ilyen
eszközöket adjanak felső és középvezetőiknek. Az okostelefonok
részesedése így jövőre a 40-45 százalékot is elérheti a hazai
mobilpiacon.
- A mobilinternet sávszélességének növekedése és a használati díjak
csökkenése megszüntette a versenyelőnyt, amelyet a RIM élvezett a
vállalati szegmensben a leveleket kis adatforgalom mellett továbbító
BlackBerryvel - mondta Fauszt Gábor, az IDC Hungary vezető
elemzője. - Ma már a levelezésnél jóval többről van szó, és a vállalatok
az okostelefonok szélesebb palettájáról választhatnak, amelybe jövőre
újabb színt vihetnek a Nokia Windows Phone alapú smartphone-jai. Az
okostelefonok és táblagépek vállalati felhasználását döntően
befolyásolja majd a szoftvertámogatás, de nem kizárólag a
kliensalkalmazások vonatkozásában. A mobileszközök központi felügyeletét
és védelmét szolgáló menedzsment és biztonsági megoldások, valamint a
felhőszolgáltatások szerepe ugyanilyen meghatározó lesz. A
felhőszolgáltatásokat használó okostelefonok és tabletek ugyanis
megjelenítő eszközként működhetnek, az adatok és az alkalmazások
szerveroldalon tartása pedig megkönnyíti a mobilitással járó kockázatok
kezelését.