Hajdúböszörményi Kistérség
Látogatottság: 15895
Térkép:
|
|
| A KISTÉRSÉG NEVE: |
Hajdúböszörményi kistérség |
| A kistérség fő statisztikai adatai: |
|
| Terület (km2): |
731 |
| Lakosság száma (fő): |
60330 |
| Kistérséghez tartozó települések száma (db): |
3 |
| Működő vállalkozások száma (db): |
3394 (2004. évi KSH adat) |
| A társulás alakulásának éve: |
2004. július 19. |
A társulás működésének rövid leírása:
A Hajdúsági Többcélú Kistérségi Társulás 2004. július 19-én alakult. Az alapító szervezetek a térségben található három önkormányzatból tevődnek össze, név szerint Hajdúböszörmény Város Önkormányzata, Hajdúdorog Város Önkormányzata, Hajdúnánás Város Önkormányzata. A működés területe a három város közigazgatási része. Elnöke Kathiné Juhász Ildikó, elnökhelyettese Kujbus Mihály, tagja Dr. Éles András. A társulás munkaszervezetét három munkavállaló alkotja dr. Sóvágó Viktória irodavezető, a társulási menedzser Mészáros Piroska, a vidékfejlesztési menedzser Eredeiné Fekete Erika, két külső kirendelt dolgozik még a kistérség színeiben, a kistérségi megbízott Péter János, és az "NFT házhoz jön" projekt keretein belül Bódi- Orosz Ildikó. Együttműködésük alapja a szervezet célkitűzése és feladatrendszere, amely a térség fejlesztési területeinek összehangolása, a területfejlesztési koncepció helyzetbehozása, érvényesítése, a társadalmi helyzet vizsgálata, értékelése, a gazdasági, foglalkoztatási helyzetben történő problémák orvoslása, pályázatok készítése, hogy a koncepcióban foglaltak, illetve a feladatok érvényesülhessenek, és végül de nem utolsósorban együttműködési rendszerek kialakítása az önkormányzatok, a gazdasági élet szereplői, a civil szféra között. Feladatrendszerük alapján kialakításra kerültek a kistérség főbb irányvonalai, adatbázisai, előkészítésre kerültek az NFT II.- ben pályázható kistérségi és a gazdasági élet szereplői által megvalósítani kívánt projektek.
Az elmúlt évek legfontosabb eredményei:
- Elkészült a Hajdúböszörményi Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és Program, amely az alapját szolgáltatja a térség későbbi fejlesztéseinek.
- A térséget összekötő 3502. számú út felújításai tervének elkészítése.
- Közbeszerzési folyamatok levezénylése.
- Vásárhelyi Terv kistérségi szintű továbbfejlesztése.
- Tervezői munkacsoportok létrehozása, helyzetfeltáró anyagok kialakítása, projektek felszínre hozása.
- Pályázati fal üzemeltetése.
- Egészségfejlesztési terv végrehajtása, pályázat megvalósítása,
- Turisztika kiadvány létrehozása pályázat keretein belül.
- LEADER + nyertes program megvalósítása, amely most az egyik legfontosabb feladatkört biztosítja az iroda munkatársai számára.
A térség látnivalói, érdekességei:
Természeti értékek: A Hajdúböszörményi statisztikai kistérség az Észak-alföldi régió középpontjában helyezkedik el, egyike Hajdú-Bihar megye 9 kistérségének A kistérség északon és keleten Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével szomszédos. Nyugatról a Polgári és Balmazújvárosi kistérségek határolják. A kistérség délen és délkeleten a Debreceni és a Hajdúhadházi kistérségekkel érintkezik. A kistérség Hajdú-Bihar megye tájai közül a Hajdúság területére esik. Tájökológiai szempontból jól elkülöníthető az az alföldi tájtípus, amely a térségben megtalálható: az alacsony és a magas ártéri síkság, a mezőségi talajú löszös síkság és a futóhomokos hordalékkúp síkság alkotja. Tágabb földrajzi környezetében meghatározó, hogy egyrészt a Hortobágy és a Tokaj-Hegyalja között fekszik, másrészt, hogy a kistérségre a környező három megyeszékhely: Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc vonzása egyaránt kihat. Míg Hajdúböszörmény esetében Debrecen vonzó hatása a legerőteljesebb, Hajdúnánás és Hajdúdorog esetében a szabolcsi megyeszékhely vonzása érvényesül első helyen. A megyeszékhelyekhez fűződő kapcsolatok az M3-as és M35-ös főközlekedési utak autópályává fejlesztése után várhatóan még fokozottabbak lesznek.
A kistérség gazdasági szerkezetében az ipar a régió egészéhez viszonyítva átlagos súlyú. Az iparban a tárgyi eszközök egy lakosra jutó bruttó értéke vagy a kistérségi székhelyű ipari vállalkozások jegyzett tőkéje kisebb az észak-alföldi régió átlagánál, azonban a fejlődés ezen a területen az utóbbi időszakban igen jelentős. Jelentős az agrárfoglalkoztatottak aránya. A két legfontosabb gazdasági ág helyzete azonban a hajdúböszörményi kistérség sajátos egyensúlyát mutatja, a mezőgazdaság erőteljes jelenléte számottevő iparosodottsággal párosul. A piacgazdasági viszonyok megerősödöttségét mutatja, hogy egyre jobban kiszélesedett a szolgáltatásokat nyújtó cégek száma. A munkanélküliségi ráta az elmúlt időszakban az országos átlag körül illetve kicsit felette alakult, de a helyzet más kistérségekhez viszonyítva kedvezően ítélhető meg.
Hajdúböszörmény közigazgatási területén számos lakotthely található: Bodaszőlő, Hajdúvid, és Pród olyan településrészek, ahol önálló településigazgatási intézményei is működnek. A város külterületén a fentieken kívül a a százfős Kis- Bocskai- szőlőskert a 142 lakóval rendelkező Lórántffykertet, a 415 lakosú Nagy- Bocskai- szőlőskertet, a 105 főnyi népességű Rákóczikertet kell még megemlítenünk a tanyasi jellegű egyéb szórványtelepülések mellett (Vasúti őrházak, Zelemér).
Hajdúnánás határában is hasonló a helyzet. A központi belterület mellett a 461 fős lakossággal rendelkező Tedej is belterület, de számos külterületi lakotthelyet (Balásztelek, Bellegelő, Fürj-halom, Királydomb, Lopó- halom-járás, Magtelek, Nyiczki-rét, Pogánylapos, Pusztakereszt, Újosztás, Újszőlő, Városrét, Verestenger, Vidiföld, Zajgató-dülő) is nyilvántartottak.
Hajdúdorog határában 16 csoportos vagy szórvány jellegű települést, mezőgazdasági vagy egyéb munkahelyet, befogadó településképződményt találunk (a belterülettől másfél kilométernyire a kilencvenfőnyi lakosú Balogh Sándor utcát, illetve Csontoskert, Disznóskút, Gáttanyák, Görögkút, Gyúlás, Kölseföld, Lókert, Rákóczikert, Szállásföld, Zajgató külterületi lakotthelyeket, tanyákat kettő- tizenöt kilométerre a város centrumától).
Térszerkezet: A Hajdúböszörményi kistérség sajátos szerepet tölt be a hazai kistérségi rendszerben, három középfokú funkciókat ellátó város: Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúdorog alkotja. A három középváros funkciói csak a saját közigazgatási határaikon belül érvényesülnek. Néhány külterületi településrésztől eltekintve (Bodaszőlő, Hajdúvid, Pród, és Tedej) nem rendelkeznek vonzáskörzettel. A kistérség kohéziója viszonylag gyenge. Míg Hajdúnánás és Hajdúdorog között közelségük okán (távolságuk 4 km) erős együttműködési hálók tudtak kialakulni, a kistérségi központ, Hajdúböszörmény lényegesen lazábban kötődik a másik két városhoz (Hajdúböszörmény-Hajdúnánás távolság: 24 km).
A kistérség a városok ellenére rurális térségnek tekinthető.
A városok közúti megközelíthetősége jelenleg nehézkes, melyet a folyamatban lévő autópálya fejlesztések orvosolni fognak. A kistérség belső közlekedési tengelye a 3502-es számú közút. A kistérség mindhárom városát felfűzi a Tiszavasvári-Debrecen vasútvonal. A Hajdúböszörményi kistérség további adottsága a kistérséget észak-déli irányba kettészelő, a Tiszát a Berettyóval összekötő Keleti-főcsatorna. A három várost a hagyományos alföldi mezővárosokra jellemző sajátos településszerkezet - az ún. kettős kertes, vagy ólas-kertes szerkezet határozza meg. A hajdúböszörményi kistérség további sajátossága, hogy a városokat nagy külterületi részek veszik körbe. Magyarország települései közül Hajdúböszörmény a 6. legnagyobb közigazgatási területtel bír, Hajdúnánás 14., míg Hajdúdorog 114. település ebben a sorban.
Domborzat és talajviszonyok: A kistérség az Alföldhöz tartozó, kevéssé tagolt síksági terület. Természetföldrajzi szempontból nem egységes. A Hajdúság két kistájra a Hajdúhátra és a tulajdonképpeni Hajdúságra osztható. A Hajdúhát kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező terület.
A három városhatár földrajzilag a tiszai Alföldön helyezkedik el, több kistáj találkozásánál. Egyes külterületei már a Nyírséghez vagy Hajdúhát szomszédos kistájaihoz tartozik. A települések több, mint hatvanezer hektár közigazgatási területe, így nem homogén. Annak természet földrajzi viszonyai, talajszerkezete és más adottságai a vizsgált terület sokszínűségét mutatják. A terület legmagasabb pontja 165, 7 méter, és innen a lejt északi, illetve déli irányba.
Éghajlat: A Hajdúság klímájának jellemzésénél fontos kiemelni, hogy az éghajlata minden tekintetben átmeneti, a valamivel hűvösebb és csapadékosabb Nyírség és a melegebb, szárazabb Közép- Tisza vidék között.
A csapadék szempontjából Hajdú-Bihar megye az Alföld egyik legszárazabb vidéke, a Hortobágy déli része pedig az ország egyik legszárazabb területe, ahol a csapadék évi mennyisége nem éri el az 500 mm-t. A Hajdúság átmenetet képez a Hortobágy és a hűvösebb, csapadékosabb Nyírség között. A Hajdúböszörményi kistérségben az évi átlagos csapadékmennyiség 500-550 mm között mozog, melyből a 300-350 mm jut a mezőgazdasági tenyészidőre. Legcsapadékosabb hónap a június (55-75 mm), legszárazabb a január (25-35 mm). A kistérség sugárzásviszonyai viszonylag kedvezőek. A napsütés évi összege 2020-2150 óra, az évi középhőmérséklet átlaga pedig 10,5-11,0 °C között mozog. A július átlaghőmérséklete a legmagasabb, általában 20,5 - 22 °C között változik. A tél általában kemény fagyokat hoz a megyében, a leghidegebb a január. A hótakaróval borított napok száma országos viszonylatban alacsony (átlagosan 30-40 évi nap).
Vízrajz: A Hajdúböszörményi kistérség és tágabb környezete vízben szegény terület, a térségnek számottevő bővizű folyója nincs. A kistérség a Tisza vízgyűjtő területéhez tartozik, amely Hajdú-Bihar megyének az északnyugati határát érinti a Tisza 53 km hosszan. A kistérségben vízhozamuk alapján kisebb jelentőségű vízfolyások (Vidi-ér, Tócó-ér) találhatók. Az 1950-es években létesített Keleti-főcsatorna, amely a Tiszát a Berettyóval köti össze, igen nagy jelentőségű, a hozzá kapcsolódó csatornahálózattal megye vízben legszegényebb földterületeinek öntözését, valamint a tavaszi belvizek elvezetését teszi lehetővé. A Hajdúság mélységi vizei országosan is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Mindhárom városban gyógyhatású termálvíz tör a felszínre, melyet gyógyászati, rehabilitációs és rekreációs célokra hasznosítanak.
Természeti értékek: Botanikai szempontból a Hajdúságban különös jelentőségük van ezeknek a végtelen gabonatáblából hirtelen kiemelkedő mesterséges domboknak, mert mint tudjuk a hajdúsági löszhát kiváló minőségű és a jó termőképességű föld hírében áll. Hajdúböszörménytől északkeleti irányban a czégényi úti újfehértói út irányába számos természetileg értékes terület található. A területek általában kisebb- nagyobb kiterjedésű nedves rétek, kaszálók. Az említett területek többnyire a környék legjelentősebb természetes vízfolyásának a Vidi- ér, és annak is felső szakasza mentén helyezkednek el. E terület legféltettebb botanikai értéke a pompás kosbor. Ez a május végén, június elején nyíló törékeny és antropogén hatásokat kevésbé bíró, közel fél méterre is megnövő védett növény az ugyancsak védett, de gyakoribb mocsári kosbornak a hazánkban keleten és délen tenyésző alfaja. (Irod.: Hajdúsági eltűnő szigetek c. könyv.) Hajdúböszörmény területén lelhető fel a legtöbb, természetvédelmi szempontból megkülönböztetett értékelésű terület. A város határában fekvő két gyöngyvirágos tölgyes természetvédelmi terület. A védett területen nő egy másik fokozottan védett magyar nőszirom.
Épített környezet:
Hajdúnánás:
Városháza Kossuth szoborral:
A millennium évére felújított homlokzatú épület, a Városháza. 1874-ben Vecsei Imre tervei alapján készült el, eklektikus stílusban. Közvetlenül a Városháza előtti teret a város első díszpolgárának, Kossuth Lajosnak egész alakos, bronz szobra díszíti.
Református Templom:
A hadak viharában többször újjáépült Református Templom közel 800 éves múlttal rendelkezik. 60 m magas, copf stílusú, karcsú tornyával a város legmonumentálisabb épülete.
Római Katolikus Templom:
A tér szögletében húzódik meg a kicsiny Római Katolikus Templom. 1895-ben, hazánk 1000 éves fennállásának évfordulójára épült meg.
Móricz Pál Városi Művelődési Központ és Könyvtár:
A Móricz Pál Városi Művelődési Központ és Könyvtár eklektikus stílusban épült, stukkó- díszítéses, patinás homlokzatú épülete sokáig szállodaként, vendéglőként és bálteremként funkcionált. A II. világháború után a kultúra házává vált és mai napig a művelődést szolgálja.
Szabadtéri színpad és a kollégium:
A szabadtéri színpad mögött emelkedik az egykori járásbíróság épülete, amely ma kollégiumként működik.
Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola:
1906-ban avatták fel a Református Főgimnázium épületét. Ma 4 és 8 osztályos gimnáziumi és szakközépiskolai oktatásnak ad helyet. Az épület teljes felújítása 2006-ra készült el.
Malom:
A Csiha Malom 54 m magas épületével magasodik ki környezetéből. Ez az ország egyik legnagyobb, ma is jelentőséggel bíró malomüzeme, amelyet Csiha Győző építtetett 1942-ben.
Struccfarm:
1993-ban érkeztek az országba elsőként Hajdúnánásra a dél-afrikai madarak, a struccok. A világ legnagyobb madarai akár a 3 m magasságot és a 150 kg-os testtömeget is elérhetik. Testük minden részét hasznosítják
Hajdúdorog:
Városháza:
Az 1660-as években épült Városháza kezdetben a hajdúk laktanyája volt.
Görög Katolikus Székesegyház:
1338-ban már állt a község temploma. Az 1616-ban letelepített görögkeletiek két templomot építettek. Ezek fából készültek. A XVIII. Század elejére megerősödött a rácok görög katolikus egyháza és sor került időtálló építkezésre. Bacsinszky András (1732-1809) Dorog parochusa, majd főesperese erős kézzel irányította az építkezést. Téglaégető üzemet létesített, közmunkát rendelt el. 1752-ben 30.600, 1753-ban 100.000 téglát gyártottak a templomhoz és kerítéséhez. 124 családfőt köteleztek arra, hogy meszet szállítsanak az építkezéshez. 1772-ben több munkácsi kőművest fizettek ki. Ekkor épült fel a hatalmas 30x11 m-es, 24 m magas tornyú egyhajós, barokk stílusú templom. A torony valószínűleg gyenge anyagból készült, mert 1784-ben sarkadi sóderrel kellett megerősíteni. 1791-ben tojással kevert tokaji tiszahomok felhasználását rendelték el "a toronynak nagyobb erősségére". Végül 1857-ben 5 ölnyi részt levettek a toronyból, mert a szélvész állandóan ledöntötte. Az egyhajós barokkupolás, körkarzatos templom pár év múlva jelentősen változott. Az 1868-as országos zsinat után 1876-ig romantikus stílusban átépítették, nagyobbították. toldali toldással háromhajós bazilika lett. A szentéllyel szemben és kétoldalt karzatot alakítottak ki. A püspöki székesegyház mérete 38x42 méteres lett, tornya pedig 48 méter magas. A székesegyház művészetileg legértékesebb része a mintegy 200 éves, 54 képből álló ikonosztázion. A templom hatalmas udvara fontos szerepet tölt be ma is a legnagyobb egyházi ünnepek alkalmával.
Erődfal:
1338-ban már volt a községnek temploma, melyhez a XVI. század elején erődfal és őrtorony épült. Egy 1859-ben készült fametszet (a Vasárnapi Újságban) már romosnak ábrázolja az erődfalat, de világosan kivehető négy kerek sarokbástya. Az erőd méretére csak következtetni lehet. Magába foglalta a templomot, a tanácsházát, a lelkészlakot és pár házat. Ma kb. 50 méteres hosszban áll a fal, amelyet húsz kulcsluk alakú lőrés tagol. Nyílásait 1940-ben fedték be. 1961-ben állították helyre. Hasonló a hajdúszoboszlói erődfalhoz, s mint ott, itt is XVI. századi kerámialelet hitelesítette korát.
Hajdúk útja:
Hajdúdorog főterén, a Tokaji és a Fehértói utak kereszteződése mentén áll. 1984-ben állították és avatták fel. Helyén valamikor kerekeskút állt. Hét hajdúváros címere díszíti. Ez a hajdúságot szimbolizáló köztéri ereklye méltó emléket állít a hajdúk, illetve a város múltjának. A kút a pécsi Zsolnay Porcelángyár épületdíszítő kerámiaanyagából készült. Alkotója Fürtös György iparművész.
II. világháborús emlékmű:
Jákob küzdelme az angyallal a város lakosságának kezdeményezésére készült a II. világháborúban és az azt követő időszakban elesettek emlékére. Az emlékmű mondanivalója Mózes első könyve, 32. rész, 28. vers "Mert küzdöttél az Istennel és az emberekkel és győztél." Varga Imre szobrászművész alkotása hűen kifejezi az emberek harcát, amit vívtak azért, hogy megőrizhessék hitüket, nemzeti hovatartozásukat és emlékezetüket halottaikra. A gőzelemmel zárult belső küzdelmet ábrázolja a szobor. Avatására kegyeletteljes ünnepség keretében 1992. október 30-án délelőtt került sor.
Székelykapu:
Székelyudvarhely és Hajdúdorog lakosainak támogatásával készült 1995-ben. Az erdélyi településsel való együtműködést szimbolizálja. Alkotói Pap Jenő, Pap Ferenc és Pál Ernő népi faragók. A Vasvári Pál téren, az "Olajág" Gyógyszertár előtt van elhelyezve.
Hajdúböszörmény:
Bocskai István szobor:
1907 óta díszíti Hajdúböszörmény főterét, emlékeztetve a Hajdúk letelepítésére.
"Táncoló hajdúk":
A hét hajdúvárost szimbolizáló szoborcsoport. A nemes hajdúvárosok kerületének megalakulására utal, a talapzat is a hajdúvárosok térképét mintázza. Az előtérben elhelyezett, bronzpánttal összefogott malomkő a városok egységére, a 17. században bekövetkezett életformaváltásra, a bronzpánton elhelyezett, s a nagy hajdú adománylevélből vett idézet pedig hajdúkiváltságokra utal.
Városháza:
1905- 1907 között épült eklektikus stílusban.
Hajdúsági Múzeum:
1924-ben alapították, a város 1955 óta támogatja létét, udvarán szoborpark kapott helyet, s itt található a Litkey-Galéria is.
Középkori templomrom Zeleméren:
Legrégebbi építészeti emlék, amely egy neolitkori mesterséges halmon áll. Főként kultúrtörténeti emlékként jelentős. A kora Árpád- kor óta ismert Zelemér falu, mely a tatárjáráskor elpusztult és ezután újraépült, ám 1954-ben végleg elnéptelenedett.
Bocskai téri református templom műemlék orgonájával:
Középkori előzményekre tekint vissza, mai formáját 1880-as években érte el. A templombelsőt fából készült kazettás városcímer díszíti.
Rendszeresen megrendezésre kerülő ismétlődő események:
Aktív pihenés:
Böszörményben a Kajánsziki Horgásztó közelében a főként pontyból, amurból, süllőből és busából álló halállomány várja a vízbe vetett csalit. A térségbe látogató horgász turistákat nagy szeretettel fogadja a Bocskai Sporthorgász Egyesület. Ha szeret lovagolni vagy szeretné kipróbálni a lovaglást, a helyi lovas egyesületek jóvoltából lehetősége van lovassport oktatáson, rehabilitációs és gyógy-lovagoltatáson részt venni, de ajánljuk figyelmükbe lovas programjainkat is:
Május 27-28: Országos gyermek amatőr lovasverseny
Június 24: Térségbeli fogathajtó verseny Hajdúviden
Július 15: Térségbeli fogathajtó verseny Pródon
Augusztus 12-13: Országos díjugrató és fogathajtó verseny
Szeptember: Regionális Díjugrató Lovasverseny
A Bocskai Gyógyfürdő gyógymedencéiben élvezhetik a Bocskai gyógyvíz jótékony hatását, a feszített víztükrű úszómedencéjében hódolhatnak úszószenvedélyüknek, és kikapcsolódásként csobbanhatnak egyet a csúszdás élménymedencében. A gyerekről sem feledkeztek meg, hisz őket külön gyerekmedence várja sok játékkal és csúszdával. Hajdúdorog strandfürdője 1983-ban nyitotta meg kapuit. Az 1084 méteres mélyfúrású kútból 650 l/p. mennyiségű 64.5 Celsius fokos nátrium-kloridos típusú, brómos, jódos gyógyvíz tör fel, amely hatása vetekszik a környék híres gyógyvizeivel. A 8,9 ha területű fürdőn jelenleg szezonálisan tan-, gyógy-, és gyermekmedence működik. Az elvégzett vizsgálatok alapján mindenekelőtt izületi problémák kezelésére ajánlják a gyógyvizet. A strandfürdő szolgáltatásai a nyugodt fürdőzésen túl jelenleg a sportolásra szorítkoznak: labdarúgás, strandröplabda valamint tenisz. Mindezek mellett lehetőség van a horgászat gyakorlására is. A Hajdúnánási Gyógyfürdőben vízforgatóval, dögönyözővel és csúszdával ellátott medencék, pancsoló, gyógy-, tan- és feszített víztükrű úszómedencék biztosítják minden korosztály számára a felüdülést. A gyógyászati részleg, ahol folyamatos orvosi felügyelet mellett szakorvosi rendelés is folyik, gyógymasszázzsal, tangentorral, iszappakolással, szénsavfürdővel és szaunával áll egész évben a vendégek rendelkezésére. A Hajdúnánáson működő lovasegyesület lehetőséget biztosít lovasoktatásra és sétakocsikázásra, valamint csikós bemutatók és díjugrató versenyek várják a lovassport szerelemeseit.
A nyugtató sport, a horgászat iránt érdeklődőket a térség számos horgásztava és a Keleti-főcsatorna várja.
Két keréken a kistérségben:
Frissítse fel testét és lelkét egyaránt egy hangulatos kerékpártúrával! A városok jól megközelíthetőek, Hajdúdorogot, illetve Hajdúnánást kerékpárút köti össze. Az út során megtekinthetik városaink természeti és kulturális értékeit is.
Rendezvények:
Hajdúböszörmény:
Évenként megrendezésre kerülő programok: Hajdúhét, Hajdúsági Kenyérünnep, Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep, Klubok Országos Turisztikai Találkozója (KOTTA- fesztivál).
Ez évi programok:
Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház, Bocskai tér 4.
- 2006. szeptember 23-24. Hajdúböszörményi Nemzetközi Cukorrépa fesztivál,
- 2006. október 1-31. Idősek hónapja,
- 2006. december 4. "Most van a nap lemenőben"- Takács Béla magyar-nóta emlékest
- 2006. december 31. Mindenki karácsonya.
Hajdúnánás:
Évenként megrendezésre kerülő események: Regionális Amatőr tánctalálkozó, "Nánási Vásártéren" - kiállítás kézműves programokról.
Ez évi programok:
Móricz Pál Városi Művelődési Központ
- 2006. szeptember 30.- Szüreti Sokadalom,
- 2006. november 4. - Városi Ki mit tud
- 2006. december 12.- Város Napja.
Hajdúdorog:
Évenként megrendezésre kerülő programok: Városnap, Nemzetközi Népi Fafaragó Tábor. Ez évi programok:
2006. november 12.- Templombúcsú Görög Katolikus Székesegyház,
2006. december 24.- "Szállást keres a Szent Család" Élőbetlehemes. Görög Katolikus Székesegyház.
Információ:
Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház, 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 4. Tel/ Fax: 52/229-799, e-mail: sgmk@axelero.hu
Tourinform Hajdúböszörmény, 4220 Hajdúböszörmény, Kálvin tér 6. Tel/ Fax: 52/561-851, e-mail: hajduboszormeny@tourinform.hu
Görög Demeter Művelődési Ház, 4087 Hajdúdorog, Böszörményi út 5. Tel/ Fax: 52/572-020. e-mail: hdmozi.helytort@axelero.hu
Móricz Pál Művelődési Központ és Könyvtár- 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 6. Tel: 52/382-400, e-mail: nanasvmk@nanaskabel.hu
Tourinform Iroda Hajdúnánás- 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 6. Tel: 52/ 382-076, e-mail: tourinform@hajdunanas.hu
A kistérségben megvalósult fő projektek ("amire büszkék vagyunk"):
1.) A projekt megnevezése: Jó Pásztor Református Óvoda
A projekt rövid leírása: Hajdúböszörmény: Jó pásztor Reformtus Óvoda ROP keretein belül. Az óvoda 125 gyermek elhelyezését hivatott megoldani. A gyermekek modern, uniós körülmények között sajátíthatják el első élményeiket. Az épület a környék legkorszerűbb nevelési intézménye, amely a református elvekre, hagyományokra alapoz, de a mai igényeket is kielégíti. Arculata tökéletesen illeszkedik a város és az itt élők hagyományaihoz. A beruházás értéke 260 millió Ft, amelyből 230 millió Ft uniós támogatás.
| Megvalósulás helyszíne: |
Hajdúböszörmény, Kálvin tér |
| A beruházás összköltsége (millió Ft): |
260 |
| A támogatás összege (millió Ft): |
230 |
| A támogatás típusa (ha volt): |
ROP |
| A projekt befejezésének dátuma: |
2006.08. 30. |
2.)
A projekt megnevezése: Aranyszalma I. Város Rehabilitáció Program
A projekt rövid leírása: Élhető és Fejlődő Hajdúnánásért program keretein belül a város főtere teljesen új színezetet, arculatot kap. A program tartalmazza a központba futó utak átfogó felújítását, 7 középület renoválását: ÁNTSZ, Bocskai Filmszínház, Középiskolai Kollégium, Móricz Pál Városi Művelődési Központ, Helytörténeti Gyűjtemény épülete, Munkaügyi Központ, Marx Károly utcai bölcsőde. A beruházás megvalósulásával elérhetővé vált a település teljes arculatának megváltoztatása, turisztikai vonzalmának erősítése.
| Megvalósulás helyszíne: |
Hajdúnánás |
| A beruházás összköltsége (millió Ft): |
1098 |
| A támogatás összege (millió Ft): |
987 |
| A támogatás típusa (ha volt): |
ROP |
| A projekt befejezésének dátuma: |
2007. január 12. |
3.) A projekt megnevezése: Hajdúdorog Mészáros Károly Városi Könyvtár bővítése, felújítása, külső homlokzatának felújítása.
A projekt rövid leírása: Hajdúdorog város fontos létesítményének teljes körű megújítása, annak a lakosság és a gyerekek számára történő teljes, mai kornak történő hasznosítása. Hajdúdorog fő utcáján az épület meghatározó jellegű lett, szépen illeszkedik a város jellegéhez, és az egyik fő kulturális épületévé vált.
| Megvalósulás helyszíne: |
Hajdúdorog, Böszörményi út 5. |
| A beruházás összköltsége (millió Ft): |
32 |
| A támogatás összege (millió Ft): |
19,5 |
| A támogatás típusa (ha volt): |
TTF, HÖFE |
| A projekt befejezésének dátuma: |
2006. április |
Hasznos linkek a kistérségben:
Táncoló Hajdúk szoborcsoport
